Miskolc. Halasi: megrendülhet a nézők bizalma is

( Halasi Imre archív fotó)A Magyar Színházi Társaság nyílt levele a miskolci színház ügyében

 A Magyar Színházi Társaság levélben kéri Miskolc város polgármesterét és az önkormányzati testületet arra, hogy oldják fel a Miskolci Nemzeti Színházat nehéz helyzetbe hozó költségvetési zárlatot.

A fenntartó önkormányzat múlt hét csütörtöki rendkívüli ülésén zárolta a város idei költségvetésének egy részét, mintegy kétmilliárd forintot, amelyből 88 millió forint érinti a teátrumot.

A dr. Kriza Ákos miskolci polgármesternek küldött levél szerint „a Magyar Színházi Társaság megdöbbenve értesült róla, hogy a Miskolci Nemzeti Színház egyébként is szűkített költségvetéséből a fenntartó önkormányzat 88 millió forintot vett – remélhetőleg csak – zárlat alá”.
A döntés súlyos helyzetbe hozza az intézményt

Mivel egy színházi évad két költségvetési éven át finanszírozott, a tervezés és lebonyolítás amúgy is bizonytalan financiális háttérrel zajlik. A szezon tervezése a csökkentett támogatás miatt is nehezebb lehet, az ilyen év közben elrendelt zárolás tovább nehezíti a helyzetet.

Kiemelik: a műsorterv meghirdetéséhez előzetes kötelezettségvállalásokra van szükség, s egy ilyen fenntartói intézkedés következménye, hogy felborítja a már kötelezettségekkel terhelt és a közönség számára is meghirdetett műsortervet. Felhívják a figyelmet arra, hogy a bizonytalanságok miatt megrendülhet a nézők bizalma is. Pedig a Miskolci Nemzeti Színház az ország egyik leglátogatottabb színháza – mutatnak rá levelükben.

Emlékeztetnek arra, hogy az érvényben lévő előadóművészeti törvény értelmében az önkormányzatnak arányosan vissza kell fizetnie a központi támogatás azon részét, amellyel a fenntartó csökkentette saját támogatását. A színház így többszörösen vesztes lehet: csökken az önkormányzati támogatás, csökken a központi támogatás, s a nézők elpártolása nyomán a saját bevétel is.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy a súlyos elvonások – költségesebb műfajként – elsősorban a nemzetközi elismertségű operatagozatot érintik majd, és ez az új előadóművészeti törvény értelmében azzal a veszéllyel is fenyeget, hogy Miskolc színháza nem lesz jogosult a kiemelt nemzeti színházakat illető leendő támogatásra.
A miskolci színház az egyik legnépszerűbb

A Miskolci Nemzeti Színházba több mint 10 000 bérletvásárló, évi 150 000 néző jár, hogy évente több mint 400 előadást láthasson. A színház ötödik az országos és első a vidéki nézettségi listán. Hosszú évek színvonalas munkája áll e teljesítmény mögött – fogalmaznak a levélben.

Hangsúlyozzák: elsorvasztani, lerombolni valamit nagyon könnyű, újraépíteni évtizedeket vesz igénybe. Ezért kérik a zárlat feloldását, mert, mint írják, ellenkező esetben az elindított folyamat megfordíthatatlanná válik.

Árvai Judit, a színház kommunikációs vezetője korábban az MTI-hez eljuttatott közleményében arra emlékeztetett, hogy a miskolci önkormányzat másfél héttel a tervezett évadnyitó társulati ülés előtt, múlt heti rendkívüli közgyűlésén határozott arról, hogy 88 millió forintot zárol a teátrum márciusban elfogadott, és már akkor is jelentősen csökkentett költségvetéséből.

Annak érdekében, hogy a pénzügyi zárolás ellenére a program lebonyolítható legyen, a műsorterv átszerkesztésére, több bemutató időpontjának megváltoztatására kényszerülnek.

Halasi Imre igazgató ekkor az MTI-nek elmondta: bízik abban, hogy az úgynevezett zárolás csak ideiglenes lesz és nem végeleges elvonás, s amennyiben javul Miskolc költségvetésének helyzete, megkapják a teátrumnak odaítélt pénzt.

Közlése szerint egyetlen bemutató sem marad el, ám nem mindent akkor tartanak, amikorra azt tervezték. A kisebb költségvetésű darabokat az évad elején, a többe kerülőket pedig később állítják színre. A pénzügyi megszorítás ellenére a színházi alkalmazottak létszáma nem csökken Miskolcon.