Már 487 ezren keresnek munkát. Több mint a felük legalább egy éve sikertelenül. A KSH korrigálta kedden visszavont gyorsjelentését, de a lényeg nem változott: a munkanélküliségi ráta 11,5 százalék. A kormány egyelőre mínuszban van az ígért több százezer új munkahelyhez képest, és a távolba vész az egymillió állás, amit tíz év alatt kéne létrehozni.
Az adatok kellemetlenek a kormánynak, hiszen azt mutatják, hogy a társasáig adó és az személyi jövedelemadó csökkentésének semmilyen pozitív hatása nem volt a foglalkoztatásra. A KSH korrigált adatai szerint is nőtt a nyilvántartott munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta. Egyre távolabb kerülünk az Orbán Viktor által beígért egymillió új munkahelytől.
A statisztikai hivatal kedden példátlan módon visszavonta gyorsjelentését, mert téves adatokat tartalmazott, ám a tegnap kiadott javított jelentés legfontosabb mutatói alig változtak. Ezek szerint a munkanélküliek száma a 15-74 éves korosztályban az egy évvel korábbihoz képest 1,8 százalékkal, 487 ezer főre nőtt. Ez 8 ezer fővel több, mint tavaly. A munkanélküliségi ráta pedig december és idén február között elérte a 11,5 százalékot. A munkanélküliségi ráta az utóbbi években csak egyszer, a 2010. január és április közötti időszakban volt magasabb a mostani 11,5 százaléknál.
A munkanélküliségi ráta a férfiak körében 12,0, a nők esetében 10,9 százalék. A 15-24 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta 26,5 % volt, ez 1,0 százalékponttal alacsonyabb az előző év hasonló időszakában mértnél. A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,7% volt, ami megegyezett a 2010-es adattal. A munkanélküliek 52,0 százaléka egy éve, vagy ennél is régebben keres állást.
A munkanélküliség átlagos időtartama 18,3 hónap, 2 hónappal hosszabb, mint egy éve.
A 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 712 ezer fő volt, 16 ezerrel több az egy évvel korábbinál, ugyanakkor – elsősorban a szezonális tényezők miatt – 85 ezerrel kevesebb a három hónappal korábbinál. Vagyis, bár minimális mértékben, de egy év alatt emelkedett a foglalkoztatottak száma, miközben egyre többen munkanélküliek. Ennek az a magyarázata, hogy az inaktívak közül többen kerestek munkát és ezzel beléptek a munkaerőpiacra.
Kellemetlen meglepetés a munkanélküliek száma, mert ennél kisebb mértékű romlásra számítottam – mondta kérdésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Az álláskeresők számának növekedése szerinte elsősorban a közmunkaprogramok kifutásával magyarázható. Idén még nem voltak jelentős tömeges létszámleépítések, de a tavaly év végi 4500 fős elbocsátás is most érezteti a hatását.
Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője viszont úgy véli, az adatok körülbelül megfelelnek a várakozásoknak. A téli hónapokban a szezonális hatások miatt mindig emelkedik egy kicsit a munkanélküliség. A helyzet nyárra kissé javulni fog, bár az építőipar gyengélkedik, de beindul a turizmus, a mezőgazdaság.
Gimes Gergely, a Political Capital elemzője szerint a munkanélküliségi adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a 2010 elején a foglalkoztatottak számában elindult javuló tendencia az év végén megfordult, és azóta növekedett az állástalanok száma. A most napvilágot látott munkanélküliségi adatok kellemetlenek lehetnek a kormánynak, hiszen azt mutatják, hogy a társasáig adó és az személyi jövedelemadó csökkentésének semmilyen pozitív hatása nem volt a foglalkoztatásra, a Fidesz egy év elteltével távolabb került a saját maga által a gazdasági program összefoglalására használt „egymillió új munkahelytől”: ez a tény pedig lehetőséget ad – az adócsökkentés konkrét lépéseit egységesen elutasító – ellenzéki pártoknak a gazdaság koncepció egészének a bírálatára.
Orbán nem hisz a statisztikában
Orbán Viktor kedden a tv2 Tények című műsorában megkerülte az egyenes választ arra kérdésre, hogy mit szól a munkanélküliek számának növekedéséhez. Szerinte „a magyar rendszer annak visszaadására, tükrözésére, hogy mennyi embernek van munkája és mennyinek nincs, ebben a pillanatban nem alkalmas”. Mint mondta, a „KSH nyilván a legjobb tudása szerint végzi a munkát”, de „különböző közgazdasági kategóriák forognak. Foglalkoztatási arány, munkanélküliség aránya, szóval különböző számok vannak itt.
Fölkínált munkahelyek aránya, úgy is vannak be nem töltött álláshelyek szép számmal, több tízezer Magyarországon. Tehát ezekről ma nincs átfogó képünk.” A műsorvezető rákérdezett, hogy a miniszterelnök ezek szerint ebben a pillanatban nem tudja megmondani, hogy több munkahely van-e Magyarországon, mint tavaly ilyenkor? Orbán válasza ez volt: „Magam is azt akarom mondani Önnek, hogy a bizonytalanság nem indokolatlan ebben a pillanatban. Mondok Önnek példát. Idénymunkásokról nincs pontos kimutatásunk.”
Milyen munkanélküliség lesz idén?
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője
Nem számítok arra, hogy az idén még jelentősen romlana a helyzet, de javulásra sem lehet számítani. A munkanélküliségi ráta stagnálni fog, év végére is 11 százalékra számíthatunk. A kormánynak szerintem nagy létszámú közmunkaprogramokat kell indítania.
Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője
Úgy vélem, a szezonális hatásoknak köszönhetően augusztusra 10,2 százalékra csökken a munkanélküliségi ráta, ez az év végére 10,7 százalékra megy fel. Vagyis hullámzásokkal, de lassan és fokozatosan javul a helyzet.
Gimes Gergely, a Political Capital elemzője
A mostani növekedés ellenére a foglalkoztatottak számában összességében javulás várható az év végéig, elsősorban a gyorsuló gazdasági növekedés miatt, de a Széll Kálmán terv bejelentett intézkedéseknek is fontos célja a munkaerőpiaci helyzet javítása.
nepszava.hu