Az Egyesült Államokban 100 millió olyan magas vérnyomásos beteget tartanak számon, akiknél nem nagyobb a korai halálozás kockázata, mint a normál, 120/80 Hgmm alatti értékkel bíróknál – állítják Brent Taylor és a Minnesotai Egyetem munkatársai.
A Journal of General Internal Medicine oldalain megjelent tanulmány a vérnyomás alsó (diasztolés) és felső (szisztolés) értékének hatását vizsgálta a halálozásra, valamint az eredményeket a normális tartományba eső egyének adataival hasonlították össze. Ehhez egy 1971 és 1976 között zajló felmérés adatait vették alapul, mely 13 792 amerikai, magasvérnyomás-betegségben szenvedő egyénre terjedt ki.
Az elemzés előnye, hogy a felmérés óta eltelt mintegy két évtizedes követési periódus alatti egészségügyi, valamint a hosszútávú halálozási adatok is elérhetők. Az eredményeket egy korábbi, 1959 és 1962 között végzett felmérésben résztvett, vérnyomás-kezelésben nem részesült egyének adataival hasonlították össze, amely 6672 amerikait foglalt magába.
A kutatók megállapították, hogy az 50 év felettieknél a 140 feletti szisztolés érték, függetlenül a diasztolé nagyságától, statisztikailag jelentősen fokozza a korai halálozás kockázatát. Ezzel szemben az 50 év alattiaknál inkább a diasztolé meghatározó, a 100 feletti érték jár megnövekedett halálozási kockázattal. Vagyis a kutatók új határértékeket javasolnak a magas vérnyomás meghatározására.
A tanulmány azt a kérdést veti fel, hogy milyen jogon tartjuk magas vérnyomásnak a 120/80 Hgmm feletti értéket, amennyiben mintegy húszéves követési periódusban az az újradefiniált értékek alatt semmilyen hátránnyal nem jár. Ily módon kezelésben is csak azokat kellene részesíteni, akiknél tényleges kockázat tapasztalható.