A jelek szerint a Jobbikhoz, de még az MSZP-hez is jobban kötődik, mint az anyapártjához az újjáalakult miskolci Fidesz. Helyi ősfideszesek már szabotázsról beszélnek.
„Nincs bennem bosszúvágy” – így nyilatkozott az Északhírnök
című borsodi hírportálnak a tavaly nyári feloszlatás után a múlt héten újjáalakult miskolci Fidesz-alapszervezet elnöke, Molnár Attila. A Miskolci Állatkert és Kultúrpark tíz volt dolgozója ezt alighanem másképpen gondolja: őket ugyanis az után bocsátották el (formálisan közös megegyezéssel, átszervezésre hivatkozva), hogy Molnár egy időre megbízott tanácsadóként visszatért oda, egykori munkahelyére, márpedig akinek akkoriban útilaput kötöttek a talpára, nem tud nem összefüggést látni a két esemény között. A helyben vadasparknak nevezett városi intézményt 2005-ig Molnár irányította, ám utóbb arra hivatkozva, hogy hiányzik a megfelelő végzettsége, új pályázatot írt ki az állásra az önkormányzati munkáltató. Történt mindez az előző, MSZP-s városvezetés idején. Márpedig Molnár – legalábbis a HVG-nek visszaemlékező egykori kollégái szerint – éveken keresztül ápolta magában a sértettséget, s olykor hangot is adott revánsvágyának. Bartha György (MSZP) önkormányzati képviselőt mindenesetre nemrégiben éles hangon vonta kérdőre a közgyűlésben, miért intéz vadasparkügyben írásbeli kérdést Kriza Ákos (Fidesz) polgármesterhez.
A vadasparkot is üzemeltető Miskolci Turisztikai Kft. ügyvezetője jelenleg Czinkné Sztán Anikó, aki – állítólag díjazás nélkül – visszahívta szakérteni Molnárt. Noha Czinkné már a tavaly hatalomra jutott fideszes vezetés kiválasztottja, a szocialistáktól sem áll távol. Kalandtúra Programszervező Kereskedelmi Kft. nevű – egyébiránt adóvégrehajtással terhelt – cégében a tulajdonostárs Borkúti Eszter, akinek édesapja a szocialista Borkúti László korábbi városi közgyűlési képviselő.
Korántsem ez a legnagyobb furcsaság a városi Fidesz háza táján. A semmitmondó közlemények ellenére például továbbra is homály fedi, hogy kinek és miért állt érdekében szétzavarni a tavalyi országgyűlési kampány hajrájában az ország egyik legnagyobb, 800 fős városi pártszervezetét. Azt az alapsejtet, amelyik még a rendszerváltást megelőző hőskorban született, akkor, amikor Grósz Károly és Fejti György uralták a megyét.
Jelenleg a Nógrád megyei kötődésű Bíró Márk műszakicikk-kereskedő és regionális pártigazgató tűnik Észak-Magyarország politikai királycsinálójának – legalábbis erre panaszkodnak a kiszorított borsodi ősfideszesek, akik tudatos szabotázst vélnek felfedezni szebb napokat látott alapszervezetük szétverése hátterében. Akárhogyan is, a Molnár vezette új miskolci Fidesz 300 taggal alakult meg (szemtanúk elmondása szerint Molnár mellett a legmarkánsabban a később alelnökké választott Sebestyén László, a szintén miskolci Pelczné Gáll Ildikó EP-képviselő rokona érvelt), s ha nem is mind az ötszáz elmaradt tag, de közülük sokan az elégedetlenek táborát erősítik. Utóbbiak úgy érvelnek, hogy az új elnök nemrég még szembement az országos pártvezetés elvárásaival. Részt vett például azon a demonstráción, amelyet 2009 októberében Molnár Oszkár edelényi polgármester mellett tartottak, azok után, hogy a Fidesz már elhatárolódott tőle, egyebek mellett a hírhedt „gumikalapácsos” kijelentése miatt. (Az edelényi polgármester azt állította, hogy egyes, „cigányok által többségében lakott településeken” a terhes asszonyok szándékosan kárt okoznak a magzatuknak, hogy több családi pótlékot kapjanak.) Molnár Attilát – a csak névrokon – Molnár Oszkár polgármester közelében kapta lencsevégre egy szemfüles fotós az ideológiájában és díszleteiben igencsak radikálisszimpatizánsra sikeredett rendezvényen. A megtámogatott polgármester végül jobbikos hátszéllel, függetlenként fölényesen nyert is az országgyűlési – majd később az önkormányzati – választáson, ami jókora presztízsveszteséget okozott az egyéni körzetekből mindössze hármat elveszítő Fidesznek.
A miskolci Molnár jó viszonyt ápolt ugyanakkor a politikai ellenoldallal is: alapító tag a Fedor Vilmos (MSZP) volt alpolgármester felesége, Rózsa Edit (SZDSZ) volt országgyűlési képviselő által gründolt, furcsa nevű Több Mint Legenda Közhasznú Alapítványban. A szervezet annak idején voltaképpen a kocsonyafesztivál megszervezésére jött létre, illetve azért, hogy Miskolc mellett lobbizzon. Egyéb markáns nyomokat Molnár eddig nem hagyott a politikatörténetben, igaz, a miskolci internetes fórumokon állítják róla, hogy a rendszerváltás előtt a munkásőrséget erősítette. „Ne próbálkozzon, nem kommentálom a kommenteket” – ezt is az Északhírnöknek mondta a jelenleg 52 éves politikus, a HVG-nek ugyanis írásban üzente, nem tartja aktuálisnak a beszélgetést.
A fideszes Kriza miskolci polgármesteri győzelme után Molnárt ügyvezetővé nevezték ki az önkormányzati résztulajdonú szemétszállítónál, az AVE Miskolc Kft.-nél, felesége pedig a városháza személyzetise lett. A Borsod Online-nak adott válaszaiból az derül ki, egyelőre fogalma sincsen új feladatáról; a telephelyeket járja be, és próbálja átlátni a hulladékgazdálkodás komplikált szakterületét. Az AVE felügyelőbizottságába egyébként bekerült Matei Rudolf vállalkozó is, akit Kriza egyik fő támaszaként ismernek a borsodi megyeszékhelyen, és aki – a polgármesterhez hasonlóan – szintén Erdélyből települt Miskolcra.
Az újjáalakult miskolci pártszervezetben alelnök lett Zsiga Marcell alpolgármester, országgyűlési képviselő is. Az ő édesapja, Zsiga Gábor, szintén helyi erős embernek számít, jelenleg a városi tulajdonú Miskolci Hőszolgáltató Kft. felügyelőbizottsági (fb) tagja, ahová már Krizáék idejében került; Káli Sándor (MSZP) „országlása” alatt másik városi cégben, a Miskolci Piac Kft.-ben volt fb-tag. Az idősebb Zsiga saját cége, a Borsodi Agroker Zrt. igazgatóságában tag Kiss János, a városi Fidesz-frakció vezetője, továbbá Hajdú László, Bajnai Gordon volt miniszterelnök „sógora”, pontosabban élettársának a fivére.
RÁDI ANTÓNIA