Hogyan keletkezik a depresszió? Szerencsére az elmúlt évtizedben nagyon sok új tudományos eredmény járult hozzá a betegség kialakulásának és működésének megértéséhez. A leggyakrabban a következő történik: az arra érzékeny, sérülékeny személynél valamilyen stressz hatására beindul egy önmagát erősítő és fenntartó folyamat. Ha a stressz elég nagy, akkor kialakul a depresszió ördögi köre, ami olyan elemekből áll, mint a depresszív gondolkodás, az önpusztító magatartás, a szégyen és bűntudat, az agyban végbemenő kémiai változások, valamint a környezet előítéletes, megbélyegző viselkedése.
Az érzékeny embernek a normális stressz is sok lehet
Ezek az elemek egyszerre okozzák, és megerősítik egymást. A depressziós gondolkodás még több szégyent és bűntudatot okoz, ami önpusztító magatartáshoz vezet, ennek újabb önvád a következménye, és így tovább, a helyzet csak romlik. A páciens segítség nélkül aligha tudja megszakítani ezt a kört. Sőt. A gyógyszerek, és a pszichoterápia mellett még a stressz források felszámolása is elengedhetetlen.
Mitől lesz valaki érzékeny a depresszióra? Sokféle forgatókönyv van erre. Egypetéjű ikrekkel végzett vizsgálatok megerősítették a feltételezést, hogy van örökletes összetevője is a betegségnek. Egy másik kiváltó ok lehet, ha az anya nincs jó érzelmi kapcsolatban az újszülöttjével – talán épp a saját depressziója miatt – akkor gyermekében nem alakul ki az egészséges önbizalom, szeretetre való képesség, nem fog feltétlenül megbízni másokban, és a saját impulzusait sem tudja megfelelően kontrollálni.
Az ősbizalom hiányzik
A társas kapcsolatokban való feltűnő ügyetlenség a félénkség, szégyenlősség, a szociális fóbia, ami nevelési hiányosságok következménye, gyakran vezet depresszióhoz. Az egykeként fölnövők, a magányos tanyákon élők, az elváltak, vagy az otthon dolgozók között gyakoribb a depresszió, mint azoknál, akik gyerekkoruktól sok emberrel körülvéve élték az életüket.
Kedvez a depresszió kialakulkásának az is, ha valaki folyamatosan visszautasítottnak érzi magát, és ez felemészti a maradék önbecsülését, miközben csak nagyon ritkán él át kellemes, pozitív megerősítő érzelmeket. Ma már megbízható bizonyítékok vannak arra, hogy a pesszimista gondolkodás hosszútávon ugyancsak melegágya a betegség szintű depressziónak. Bármilyen a gyermekkorban, vagy a kamaszkorban átélt veszteség, traumatikus élmény fogékonnyá teheti az illetőt erre a betegségre. Az egyik szülő korai halála, a szülők válása, a gyermeket ért súlyos bántalmazás, elhanyagolás, vagy szexuális erőszak egy életre depresszió veszélyeztetetté tehet egy gyereket.
Egyszer csak megbillen…
Az előbbi okok miatt érzékeny személy stressz helyzetben könnyen átbillen a depresszió határán. Mik lehetnek ezek a stresszhelyzetek?
Egyes betegségek, például a migrén, a szklerózis multiplex és a szívinfarktus ma még tisztázatlan okból nagyon sok betegnél vált ki depressziót. Más krónikus betegségek, amelyek nagy fájdalommal, vagy az életminőség súlyos romlásával járnak, szintén depresszióval fenyegetnek. Mivel nagyon rivalizáló világban élünk, a munkahely vagy a korábbi beosztás elvesztése az anyagi tényezőktől függetlenül is megbetegítheti az arra hajlamosakat. Hasonló következményekkel jár a fontos személyek elvesztése, a gyász, az életben bekövetkező jelentős változások, a gyerekek felnövése, a klimax, vagy a nyugdíjazás. A társadalomból érkező stressz hatások, például a nagy gazdasági válságok, a terrorizmustól való fenyegetettség ugyancsak depresszióhoz vezethet.
Az arra érzékeny emberek a számukra fontos kapcsolat megszakadásától is meg tudnak betegedni.
A társadalmi státusz változásai, például a munkahely elvesztése, egy élvonalbeli sportoló kiöregedése, a gyerekek felnövését követő „üres fészek” szindróma is vezethet komoly depresszióhoz. Egyéni érzékenységtől függően az öregedés egyébként mindenkit érintő folyamata vagy például egy banális sérülés, ami megakadályozza a kedvenc hobbink folytatását, ugyancsak kiváltója lehet a hangulat kóros ingadozásának.
Richard O’Connor Undoing depression című könyve alapján írta dr. Pusztai Éva