2011-ben hivatalosan is megalakul az első magyar biciklis vallási

közösség. A Babilon Nyulai Kerékpáros Egyház valójában már tavaly sem tétlenkedett, bár a tagság akkor még csak egy baráti társaságként működött, a youtube-on mégis közzétette az egyháztagok hétköznapi életében követendő hét alapértéket és a hitélet központjában álló igét tartalmazó videót, a facebook-on pedig összehozott egy akkora támogatói kört, amely a jelenleg érvényben lévő egyház alapítási szabályok szerint elég lenne az induláshoz.

A kezdeményezést egyáltalán nem paródiának szánják. A bicikli és a vallás párosítása elsőre lehet, hogy profán ötletnek tűnik, valójában azonban egy, az igazában hívő, magát a jövő letéteményesének tekintő és érzése szerint állandó ostrom alatt álló kisebbségi csoport számára kézenfekvő választás, hogy vallási közösségként definiálja önmagát. Az Egyesült Államokbeli Seattle kerékpárosai is erre a következetésre jutottak, amikor világnézeti alapra helyezve az ügyet létrehozták Jézus Biciklis Egyházát.

A folyamatos csatározások miatt a kerékpározás sokak számára jóval nagyobb jelentőséget nyerhet, mint egy szimpla választás a közlekedésieszközök között. Az autósokkal folytatott vitákban a kifinomultabb környezettudatosság, a puritanizmus, a közösségi aktivizmus formájában gyorsan kiforrott a spirituális megközelítéshez szükséges érvrendszer. A közösségalapításhoz pedig csak néhány elhivatott szervező kellett.

Azoknak, akik erre vennék a szellemfejlődési irányt, a Babilon Nyulai Kerékpáros Egyház első írásos tételei veretes fogalmazásban adják meg a hitéleti alapokat: „A világ megmentéséhez az kell, hogy az emberek megszerezzék a saját életük feletti irányítást (teljes szabadság), aminek előfeltételei a helyváltoztatás saját erőből történő megvalósítása (leszakadás a többiekről), a tekerés serkentése, a szabadulás segítése. Ha fokozatosan egyre több ember teker bringát, akkor eljön az új világ, és megmentjük a földet, jön az új Babilon. A kollektív tudat nem hív el mindenkit, annak súg, akiben megvan az őszinte gyermeki figyelem és a tudás megismerésének hajlama. A tekerés segíti a tudat letisztulását, ilyenkor közelebb lehet kerülni a kollektív tudathoz. Ezért is nagyon fontos tekerni.”

Az egyháznak istene nincs, de alapítója szerint nincs is rá feltétlen szükség, a közösség így is képes menedéket adni minden istenhívő számára, mert a közösség hisz a kollektív tudat formálhatóságában, és a „világ megmentésében a tekerés által”. Fontos dogma ugyanakkor az is, hogy a tekerés soha ne legyen kényszer, inkább az öröm támogatása a lényeg, azoké, „akik fülig ér a szájuk a védőruha alatt a zuhogó esőben, mert ők a Babilon nyulai”.

Az optimista egyházalapító, Dávid Ferenc a kerékagynak azt mondta, számára egy rádióműsor hozta el a megvilágosodást, hogy meg kell szerveznie az első biciklis vallási csoportot Magyarországon. A Tilos Rádió műsorvezetőjeként épp a hazai kisegyházak helyzetéről beszélgettek az adásban, amikor megfogant az ötlet.

A 37 éves pályaelhagyó szociológus meg van győződve róla, hogy a kerékpározás így is, úgy is megváltoztatja a világot, a tekerést középpontba állító közösség pedig egy, a mostaninál sokkal élhetőbb világot kínálhat a követőknek.

A Babilon Nyulai Kerékpáros Egyháznak a facebook-on jelenleg 160 tagja van. A tervek szerint tavasszal megindul az intenzív szervezés, és többek között „miséken” próbálnak új követőket találn