Akár olyan háború is kitörhet idén a Közel-Keleten, amihez képest az iraki és az afganisztáni is eltörpülne . Izraeli források szerint Iránnak akár már tavasszal működő atomfegyvere lehet, ezt pedig akár úgy is készek megakadályozni, ha Amerika nem adja áldását. Irán egyelőre nem látszik megszelídülni.

Az izraeliek nem fogják Amerika beleegyezését kérni, mert ekkor már túl késő lesz ehhez. Akár sikerül lerombolni az atomlétesítményt, akár teljes kudarccal zárul az akció, a Közel-Kelet végleg megváltozik ezután.
Ötven százalék

Ez csak egy lehetséges forgatókönyv a sok közül, megvalósulására azonban már több mint ötven százalék az esély izraeli források szerint. 2010 nyarán az amerikai hírszerzés úgy tudta, Irán egy-három évre van attól, hogy működő atomfegyvere legyen. Izrael már ekkor is úgy látta, kilenc hónap elég ehhez, vagyis 2011 márciusára kész lehet a fegyver.

Ezután készült Jeffrey Goldberg riportja , amelyben negyven jelentős, döntéshozó pozícióban lévő izraeli tisztviselővel készített interjút arról, mennyi az esélye az Irán elleni támadásnak egy éven belül. A konszenzus több mint ötven százalék volt.

Vírus és blöff

A képet árnyalja, hogy azóta nyilvánosan arról beszélt Móse Jaalon miniszterelnök-helyettes: a Stuxnet vírus által okozott kár annyira visszavetetette az iráni atomprogramot, hogy ismét legalább egy év kell nekik a működő bombához; a pontos károkat azonban nehéz felmérni.

Érdemes figyelembe venni azt is, hogy az izraelieknek érdekükben áll minél elszántabbnak mutatkozni, elhitetni Iránnal, hogy tényleg készek támadni, valamint minél jobban felkelteni Barack Obama amerikai elnök figyelmét. Ráadásul a fenyegetés nem új, már 2007-ben is nyilvánosságra kerültek izraeli tervek egy Irán elleni bombázásról, azóta pedig szinte folyamatosan. Így a fogadóirodák talán nem 1:2 arányban adnák, hogy idén kitör a háború, de azért nem ez lenne az első hasonló eset. 1981-ben egy iraki, 2007-ben egy szíriai atomlétesítményt bombázott Izrael.
Irak és Afganisztán eltörpülne

A mostani támadás persze a korábbiaknál összehasonlíthatatlanul súlyosabb következményekkel járna. A bombázás után akár nyílt háború is kitörhet a Közel-Keleten, amely összetettségében és következményeiben is messze felülmúlná mind az irakit, mind az afganisztánit. Az emberi áldozatok mellett az olaj ára is elszabadulhat, ami akár újabb gazdasági válsághoz is vezethet.

Egy sikeres támadással ugyanakkor megszűnhet az Izrael létét közvetlenül fenyegető elsődleges veszélyforrás. A mérsékeltebb vezetésű arab államok is örömmel vennék az iráni atomprogram megsemmisítését, valamint a nukleáris fegyverek terjedését is meg lehetne állítani, ami végső soron az Egyesült Államok alapvető céljai közé tartozik.

Még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hogy egy egyszerű légitámadás valószínűleg nem is lenne elég. Izraelnek bizonyítékra lenne szüksége, hogy valóban sikerült-e megsemmisíteni a létfontosságú részeket, ez pedig leginkább csak szárazföldi csapatok bevetésével oldható meg, amelyek szükség esetén be is tudják fejezni az akciót.

Barack Obama világossá tette, nem tud elképzelni katonai megoldást Iránnal szemben, és az szinte kizártnak látszik, hogy Irak és Afganisztán után egy ilyen háborúba belevágjon Amerika. Izrael helyzete így kicsit hasonlít az 1967-es hatnapos háború előtti időszakhoz, amikor bonyolult diplomácia manőverekkel kellett elérnie, hogy az Egyesült Államok, ha rá ne is bólintson, de finoman kifejezze, érti, hogy Izrael minden békés megoldást megpróbált, mielőtt elindította a támadást. Egyelőre azonban ez a puha beleegyezés is nehezen képzelhető el- hosszabb elemzésében az index.hu