A Holnapi Újság Del Medico Imre-rovata, avagy: olvasóink írták, mi közzétesszük. Visszatért első szerzőnk, V. László György.

Mivel az újabb próbafutások alkalmával is rengeteg hibát produkáltak a négyes metró szerelvényei, amiket a tengeralattjárókat is gyártó ázsiai Faramuci

cég gyártott, a fővárosi önkormányzat pályázatot írt ki a metró alagútjának hasznosítására.

Bár a műtárgy a mai napig fővárosi tulajdonban van, a korábban már megjelent cikkek rávilágítottak arra, hogy az alagút fúrásai igen eltértek a megadott paraméterektől, gondoljunk csak arra az itt megjelent írásra, miszerint húsz éve magyar metróépítők bukkantak fel Peruban.

A különböző próbaalagutak eredményeként ma már a metró nyomvonala nehezen követhető. A metró elvileg mindig fővárosi tulajdonban van – bár bejárja az egész országot –, mivel a földalatti hálózat nem érinti a felszíni tulajdonviszonyokat. Egy 2038-ban kiadott rendelet szerint a nyomvonala ma Budapestről indul, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Pécs és Siófok íven át tér vissza a fővárosban. A vonal a teljes, beüzemelés alatt lévő alagútrendszerre kiterjed.

A tervezők és a projekt szakemberei a finanszírozást – amit az IMF gyakorlatilag szinte teljes egészében támogatott – tökéletesen el tudták fogadtatni a Valutaalap pénzügyi szakembereivel. Igaz ezt kicsit megsegítette, hogy az IMF egy Buga Jakab nevű közhasznú alapítvánnyal kötött szerződést, amely állítólag az óbudai adóparadicsomban, az Óbudai Rémálomszigeten van bejegyezve. Egyes meg nem erősített források szerint részben ennek a konstrukciónak is köszönhető, hogy az IMF csődközeli helyzetben van, de ezt szóvivője, Csák Máté kifejezetten cáfolta.

Térjünk azonban vissza a pályázat ismertetésére. Ez tartalmazza, hogy a már kissé megnövelt pályaszakasz budapesti – esetleg országos hasznosítása – milyen nyereségtermelő piaci formában működjön tovább.

Meg nem nevezett belső források szerint a pályázók között van a CERN, mert ezen a vonalon kiválóan alkalmas lenne egy a svájci –francia – német mintára felépített részecskegyorsító üzemeltetésre a CERN konszern.

A szintén esélyes pályázó Budapesten a Demszky Gábor Erdei Lóvasút társaság, amely távolabbi célja, hogy Horvátországot is be lehessen kapcsolni ebbe a hálózatba.

Aranybányát és turisztikai jellegű vállalkozásokat indítana Stadler József akasztói vállalkozó, aki elsősorban összekapcsolná ezeket a tevékenységeket kereskedelmi tevékenységgel, ahol új és használt ruházati termékeket is árusítana.

Jelentkezett a Hét Törpe Kft., amely viszont kifejezetten ipari jellegű tevékenységeket végezne az északi körgyűrűn, a Hunvald Pusztai (régi VII. kerületi) megállótól a Lillafüredi Edda Művek megállóig.

A pályázat eredményéről a későbbiekben természetesen beszámolunk.