A közelmúltban zárult le a Filmmúzeum szavazása, melyen a csatorna a legjobb magyar filmet kereste. A Szindbád nyert, de a díjazottakból alapján a közönség leginkább a hatvanas évek filmjeit kedveli.
„Na most hozhatod a sert, de fülespohárban és hanzli nélkül!” – az éttermi jelenet és Latinovits Zoltán játéka úgy tűnik a mai napig mágikus erővel bír. A Filmmúzeum csatorna közelmúltban lezajlott szavazásán a valaha készült legjobb magyar film egy borongós melankolikus látomásos mű, Huszárik Zoltán Szindbádja lett. Latinovits Zoltán amúgy is a közönség kedvence, a tíz filmből ötben játszott.
A csatorna szavazásának első tíz helyezéséből úgy tűnik az olvasók is osztják azt a nézetet, miszerint a hatvanas években volt a magyar filmgyártás aranykora. A tíz helyezettből hat sorolható ebbe a korszakba, és még ide vehetjük a 71-ben készült Szindbádot is. A rendszerváltás óta készült filmek nem kerültek a tíz közé, a többi film is a szocializmus időszakában készült, kivétel az 1931-es Hyppolit a lakáj.
1. Szindbád (1971) – Ötvenes decens apukák, családi ebédlőasztaloknál ma is hibátlanul idézik.
2. Szerelmesfilm (1970) – Szabó István korai klasszikusa, az Álmodozások kora és az Apa párja.
3. A tanú (1969) Bacsó Péter legendás szatírája. A hatalom nem rajongott a „röhögjünk az ötvenes éveken” elgondoláson, ezért sokáig nem mutatták be a filmet.
4. A tizedes meg a többiek (1965) Egyik oldalról a szovjetek lőnek, másikról a németek – a magyar baka meg középen ügyeskedik.
5. Hyppolit, a lakáj (1931) A legkorábbi klasszikus, a magyar film első aranykorából. „Hagymát, hagymával”.
6. Az ötödik pecsét (1976) Sánta Ferenc drámája, komorság, egzisztenciális kérdések feszegetése.
7. Egri csillagok (1968) – A valaha volt legsikeresebb magyar történelmi film. Igen, tudjuk belógott a mikrofon és karórát viselt a török.
8. Égigérő fű (1980) – csak az a szép ződ gyep!
9. Oldás és kötés (1963) – Latinovits Zoltán a helyét keresi, Csooóri Sándor házibulizik
10. Isten hozta, Őrnagy úr (1969) – Örkény legendás novellájának filmváltozata