Magyarország központi reptere felett elszállt az idő: kinőtte magát, infrastruktúrája és kommunikációja szegényes, ügyfélszolgálata nem megbízható, ráadásul egyes biztonsági követelményeknek sem felel meg, ennek következtében pedig leminősítették. Milyen szerepe van Ferihegynek az országunkról kialakult kép formálásában, illetve elég-e, ha hivatalosan újból nyugat-európai minősítést kap?
Az a kép kezd kialakulni a híreket olvasó kisebbségben, hogy a Ferihegyi repülőtéren folyamatosan botrány van: gyenge a biztonság, a személyzet pedig zaklatja az utasokat és a légitársaságok alkalmazottait. Hol az ENSZ légi közlekedési szervezete, hol a szakszervezetek, hol az utasok panaszkodnak, a reptér üzemeltetője meg alig győz magyarázkodni.
A valóság ennél sokkal árnyaltabb: az üzemeltető, az utasok, valamint a környezet infrastruktúráját (közúti és vasúti kapcsolat) kezelő állami szervek is felelősek azért, hogy a budapesti repülőtérről indulni ma nem egy kellemes élmény.
Feriheggyel a legnagyobb gond, hogy alapterülete ellenére az utasok által használható rész szinte nevetségesen kicsi. Jóval kisebb, mint egy-egy másfél milliós nyugat-európai várost kiszolgáló reptér, miközben a teljes ország polgári légiforgalmának döntő részét bonyolítja le. Az összehasonlítás kedvéért érdemes belegondolni, hogy az adatok szerint 2008-ban csaknem 8,5 millió utas fordult itt meg, miközben ugyanebben az évben a debreceni repülőtéren körülbelül 40 ezer. Arról nem is beszélve, hogy a Heathrow-n ugyanekkora telken picit nagyobb futópályákat és 65 millió utast kiszolgáló épületeket sikerült felhúzni. A budapesti forgalmat viszont az ötvenes évekbeli forgalomra méretezett Ferihegy 1 terminál, valamint a nyolcvanas évek közepén Ferihegy 2 néven épült, mai nevén 2A terminál, illetve a ’90-es évek végén átadott 2B terminál szolgálja ki.
A reptér legutóbbi bővítése óta azonban az utazási szokások alapvetően megváltoztak. A turisták kiszabadultak az autóbuszos társasutazások rabságából, és rászoktak a fapados légitársaságok szolgáltatásaira. A globalizáció nyújtotta lehetőségek és az uniós csatlakozás pedig megsokszorozta a hagyományos légitársaságokat igénybe vevő üzleti utazók számát.
Emiatt a reptér minden szempontból túlzsúfolttá vált. Az utas- és csomagfelvételi részleg és főleg a biztonsági ellenőrző pontok a hírek és a tapasztalatok alapján sokszor túl vannak elméleti áteresztőképességük határán. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a biztonsági előírások minden szigorítása növeli a sort. A jelenlegi terminálokon nincs hely több átvizsgálóállomás üzembe helyezésére, így ha egy utas ellenőrzése kétszer annyi ideig tart, a sor automatikusan feleolyan gyorsan fog haladni. Az akár 30-40 perces sor az ellenőrzés előtt vagy a kellemetlen motozás időről időre előfordul másutt is, Nyugat-Európa és a világ legnagyobb repterein. Nagy változás az utasforgalmi területek jövő tavasszal befejeződő bővítése előtt nem is várható.
Az utasok sokszor mégsem érkeznek idejében, nincsenek felkészülve az ellenőrzésre, nincsenek tisztában a rájuk vonatkozó szabályokkal, tiltott (helyenként elég bizarr) tárgyakat próbálnak a gépre felvinni, és ezzel sokat rontanak az amúgy sem szerencsés helyzeten. Az sem nyilvánvaló mindenki számára, hogy a reptér üzemeltetője, a gépek és az utasok földi kiszolgálója és a légitársaság nem szükségszerűen ugyanaz a cég, így sokan nem tudnak a megfelelő segítséghez fordulni, ha gondjuk van. A reptéren szolgálatot teljesítő magyar hatósági és rendvédelmi alkalmazottak pedig nem tűnnek felkészültebbnek és motiváltabbnak bárhol másutt előforduló kollégáiknál. Ezért aztán rendszeresek a későn jövő, ellenőrzésen fennakadó utasok miatti, akár háromnegyed órát is elérő késések.
Nem mintha egyszerű volna kiérni. A leggyorsabb elérést biztosító közút egy irányonként egysávos, elég gyenge minőségű gyorsforgalmi út, amelyen most gyorsjavítást végeznek a közelgő EU-elnökség apropójából. Mivel a felső pár centi kicserélésén kívül másra nem futja, ne legyenek illúzióink, az EU-elnökség végére az úton újra megjelennek a megszokott kátyúk. Metró vagy gyorsvasút pedig nincs, a fapados terminál mellett elhaladó vasútvonalra kiszögelt megállótábla és a mellé épített szaletli meg a mozgólépcsőmentes felüljáró ugyanis nem kötött pályás összeköttetés, hanem rossz vicc. Nem mellesleg pedig szegénységi bizonyítvány Magyarországról.
Ebben a helyzetben talált az ICAO rendkívüli ellenőrzése azóta sem részletezett biztonsági hiányosságokat, ami miatt Ferihegy elvesztette a „tiszta” besorolást. Ennek következményeképp az innen induló utasok az európai reptereken nem kerülhetnek be a tranzit területre. Az átszálláshoz ugyan útlevél-ellenőrzésre nincs szükség, a biztonsági átvizsgáláson azonban újra át kell esni. Emiatt sok, korábban elérhető csatlakozásra nem lehet eljutni, ez pedig idő- és pénzveszteség.
Senki sem jár jól (kivéve, aki esetleg üzletileg előnyös helyzetbe kerül a reptér hitelességének, így piaci értékének csökkenésével, pozícióinak romlásával). Az üzemeltető érthetően mindent megtesz a magasabb fokozatú biztonsági minősítés visszaszerzése érdekében, többek között az eddig kiváltságosan kezelt dolgozókat is átküldi a biztonsági rendszeren.
Amit magyar biztonsági őrök működtetnek. Nem tudom, mennyi erőfeszítést tesz a Ferihegyi repülőtér, hogy kellően udvarias, megfelelő konfliktuskezelő képességgel megáldott személyzetet alkalmazzon, de azt hiszem, kevesen lepődnek meg, hogy idehaza erre megfelelő munkavállalót találni finoman fogalmazva sem egyszerű. Pedig akárhogyan is, de ezt az akadályt le kell küzdeni. Senkinek nem mindegy, hogy az utas milyen szájízzel, milyen élménnyel távozik az országból – hogy csak a reptereken megszokott várakozást, tömeget és paranoid ellenőrzést kell elviselnie, vagy közben még egzotikus bunkósági bemutatóban is részesül.
A repülőtérnek más területen is javítania kell az utasok felé mutatott képet. A cég kommunikációja a klasszikus szocialista nagyvállalati működésmódot idézi. Csak ellentmondásos információkhoz lehet jutni, azokhoz is lassan, a biztonsági visszasorolásról máig nincs semmilyen sajtóközlemény, és nem jelzik egyértelműen, hogy ez bizony kedvezőtlen hatással van a Budapestről induló átszálló utasokra. Nem folytatnak semmilyen kampányt annak érdekében sem, hogy mindenki kellően felkészülten érkezzen.
Azt, hogy a repteret működtető cégen kívül kinek milyen javító intézkedéseket kellett még végrehajtania, máig nem tudjuk. Mindenesetre állítólag a szükséges változások megtörténtek, és az új vizsgálaton Ferihegy visszakaphatja a megfelelő minősítést. Reméljük, hogy ez így lesz, ez mindenki érdeke. A dolgozók udvariasságán, készségességén, valamint a kommunikáción ettől függetlenül nagyságrendeket kellene javítani. Különben hiába lesz hivatalosan nyugat-európai minőségű a reptér, az innen elutazónak mégsem lesz nyugat-európai minőségérzete.
