Mi nem fogjuk veszni hagyni értékeinket – mondta a lapunknak adott interjúban Kriza Ákos (Fidesz–KDNP), Miskolc új polgármestere. Városvezetői programját úgy foglalta össze: munka, közbiztonság és a megélhetés szempontjából is biztonságot nyújtó, folyamatosan fejlődő 21. századi város megteremtése.
Kriza Ákos: Elzárjuk a pénzcsapokat, és takarékos, a közpénzre odafigyelő, a költségvetést további hitelekkel nem terhelő gazdálkodást valósítunk meg.
– Milyen örökséggel kell szembenéznie?
– Nehézzel
. Már a kampány alatt több gyanús városi ügy is az ügyészség elé került. De mondok egy egészen megdöbbentő örökséget. A belváros szívében, a Hősök terén ezerhatszáz négyzetméteres területet adtak egy családi ház áráért, hiszen tízezer forintot kértek érte négyzetméterenként. A város más pontján ugyanakkor egy hasonló méretű területért ennek a négyszeresét kérték. Az elvesztegetett belvárosi területen azóta sem történt semmi, talán busás haszonért már tovább is adták.
– Milyen hosszú távú stratégia mentén lehet Miskolcot kivezetni mostani helyzetéből?
– Ha hosszú távú programról kérdez, akkor arra a polgármesteri programra hivatkozom, amelynek megvalósítására a miskolciaktól felhatalmazást kaptam. Ez egy biztos pénzügyi alapokon nyugvó, önerőre támaszkodó, a gazdasági felemelkedést biztosító és irányító program, amelynek alappillére: munka, közbiztonság és a megélhetés szempontjából is biztonságot nyújtó, folyamatosan fejlődő 21. századi város megteremtése. Miskolc tudásközpontjával, gazdasági teljesítőképességével, kulturális szerepével és a mindezzel párosuló együttműködési készségével Észak-Magyarország szellemi és gazdasági központja lehet. Ezzel párhuzamosan elzárjuk a pénzcsapokat, és takarékos, a közpénzre odafigyelő, a költségvetést további hitelekkel nem terhelő gazdálkodást valósítunk meg.
– Miskolcon és vonzáskörzetében rendkívül sok a munkanélküli. Hogyan lehet megoldani a szociális feszültségeket?
– Munkahelyteremtéssel. Ahhoz, hogy megfelelő ipari parkot létesíthessünk, le kell ülnünk a vonzáskörzet polgármestereivel, és meg kell néznünk, hogyan tudunk közösen eleget tenni például a befektetők területi igényeinek. A befektetőket arra kell ösztönözni, hogy lehetőség szerint helyi beszállítókkal dolgozzanak együtt. Közben azt is figyeljük, mindez hogyan tudja segíteni az adott településen élők munkához jutását. Strukturált, újragondolt rendszer szükséges, amelynek alapja az együttműködés.
– Miként lehet a cigányság gondjaira megoldást találni?
– Erre egész Európa keresi a választ. Mi arra koncentrálunk, hogy rendet tegyünk, nem csak az utcákon és tereken, hanem az értékrendben is. Ehhez segítjük hozzá őket, de nem úgy, hogy milliókat költünk olyan programokra, amelyeknek nincs eredménye. Eddig azt tapasztaltam, hogy a cigányságot nem kérdezték. Meg kell kérdezni őket, illetve azokat a szakértőket, akik eddig is ezzel a témával foglalkoztak. Ha én betegként nem tudom megmondani az orvosnak, nekem hol fáj, akkor nem biztos, hogy elsőre sikeres a diagnózis, sőt időt vesztünk. Az idő ebben a kérdésben fontos. Kevés időnk van, hamar kell pontos diagnózis, hogy eredményesek lehessünk.
– Miskolc kulturális örökségéről kevesebb szó esik annál, mint ami jogosan megilletné. Milyen úton lehetne vonzóvá tenni a várost a bel- és külföldi idegenforgalom számára?
– Értékeinket kell fejleszteni, és nem elhanyagolni őket. Egy olyan adottságú városról van szó, amelynek egyik része az alpesi tájak hangulatát, másik része egy mediterrán kisváros életérzését idézi. Olyan pincesorunk van a város szívében, amely önmagában világszenzáció, de itt van Tapolca a barlangfürdővel vagy Lillafüred. Ezeket kell fejleszteni, mert ezek önmagukban vonzóak, de egy nagyobb turistabusz a Miskolcról Lillafüred felé menő út alagútjának szűk keresztmetszete miatt fel sem jut. Ezen kell változtatni és az eddigi gyakorlaton, amely értékeinket veszni hagyta. Mi nem fogjuk ezt tenni.