Ünnepélyes körülmények között írták alá pénteken délelőtt a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány első oroszországi ipari kutatásfejlesztési szerződését. A közalapítvány miskolci anyagfejlesztési osztályvezetője, Babcsán Norbert és az orosz Nexis cég vezetője, Andrej Poljakov szignójával ellátott szerződés értelmében a miskolci kutatóintézet ipari megbízásból egy új típusú fémhab kifejlesztését és vizsgálatát kezdi meg Moszkvában.
A miskolci Bay Zoltán Kutatóintézet európai és amerikai kapcsolatai mellett ez az első oroszországi megbízatás. A miskolctapolcai intézetben már több éve végeznek fémhabkutatásokat. Az év végére már teljesítjük a szerződésben vállalt megbízatásunkat – mondta az aláírást követően Babcsán Norbert. A tudós által vezetett kutatócsoport alig egy hete a svájci Villigenben lévő óriásmikroszkópban végzett fémhabgyártási kísérleteket, ami a technológiai fejlesztésben új eredményeket hozott. Az orosz Nexis cég ipari alkalmazásában gondolkodik, akusztikai elemként kívánja használni az új típusú fémhabot, s immár a Bay intézet kiterjedt kapcsolatrendszert épített ki Európában.
A fémhabok könnyű súlyuk miatt ideális szerkezeti alapanyagai lehetnek közlekedési eszközöknek, például autóknak, hajóknak vagy repülőgépeknek – informálta a Magyar Nemzetet Németh Csaba, a miskolci kutatóintézet sajtóreferense. Miképpen hangsúlyozta: hangelnyelő képességük segítségével a környezet zajterhelése jelentősen csökkenthető. A fémhab ipari alkalmazása iránt nagy a kereslet, ezért van szükség a gyártási folyamat minél jobb megismerésére. A svájci kísérletek során most a fémhabot alkotó buborékok megszületését követték nyomon azt vizsgálva, vajon a buborékok képződését miként befolyásolja a különböző gázösszetétel és nyomás.
A nyomásváltozás ugyanis az indikátora lehet a születendő buborékok minőségének. Németh Csaba szerint roppant bonyolult folyamatot sikerült kidolgozni, ami a magyar tudományos elme kiváló színvonalát bizonyítja. A gyártás közben is mérhető paramétert szeretné hitelesíteni a kutatócsoport nagy sebességű képi információkkal. A futballstadion méretű, úgynevezett szinkrotron gyorsítóban a nagy fényerejű röntgensugárzás „erős megvilágítása” mellett egy speciális kamerával másodpercenként tízezer képet készíthetnek a 700 fokosra hevített alumínium habosítási folyamatáról. A sajtóreferens összehasonlításképpen jegyezte meg, hogy a hagyományos képernyővel ellátott televíziókban látott kép másodpercenként 24 képkockából áll.