„Orbán Viktor miniszterelnök jól kezelte a válságot, gumicsizmában rótta a katasztrófa sújtotta falvakat és a népharagot a felelősök felé irányította. A Mal Zrt. kezdeti százezer forintos, az érintett családoknak szóló felajánlása óriási közfelháborodást keltett, annál is inkább, mert a cég vezetői Magyarország leggazdagabb üzletemberei közé tartoznak” – írja a brit The Economist.

De nem csak az európai sajtó, hanem szinte az összes amerikai lap is naponta ad tudósítást a magyar ökológiai katasztrófáról, a kormány intézkedéseiről, az EU támogatásról és legutoljára a Mal Zrt. állami felügyeletéről, valamint a vezérigazgató őrizetbe vételéről.

A The New York Times hétfőn online változatában kommentálta Bakonyi Zoltán vezérigazgató letartóztatásának hírét. „A letartóztatás az üzlet és politika bonyolult összefonódásait is tükrözi, visszanyúlik arra az időre, amikor állami vállalatokat sürgőséggel privatizálták a 90-es években. A letartóztatott vezető, Bakonyi Zoltán, Bakonyi Árpád fia, központi szerepet játszott az alumíniumipar privatizálásában; ő a cég legnagyobb részvényese. Az idősebbik Bakonyi közeli üzlettársa a korábbi miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek, Orbán politikai ellenfelének” – írja a lap, majd a magyar hírügynökségre hivatkozva közli Bakonyi nyilatkozatát, amelyben az igazgató így tagadja bűnösségét: „Minden szabályozót, biztonsági intézkedést szó szerint vettünk.”

(A Bloomberg News szerette volna a szabályozók betartásának részleteit is megtudni, de számukra a Mal Zrt. szóvivője elérhetetlen volt.)

A The New York Times a magyar miniszterelnök parlamenti beszédére hivatkozik: „Orbán Viktor a parlamentnek bejelentette, hogy egy államilag kinevezett vezető irányítja a vállalatot, felügyeli annak vagyonát, és ezzel biztosítja, hogy a kárt megfizessék az elkövetők. A kormány a munkahelyek megmentésére törekszik, valamint fel akarja tárni a további kockázatos ipari területeket is” – idézi a kormányfőt a lap.

Az újság megszólaltatja Róna Péter közgazdászt, az Oxfordi Egyetem vendégprofesszorát, Orbán régi kritikusát: „A Mal Zrt vezetőségének viselkedése kétségkívül ostoba és vérforraló volt. De Orbán minden alkalmat megragad, hogy a gazdasági és politikai hatalmat a kormány kezébe összpontosítsa további céljai érdekében” – véli Róna Péter.

A kormány beavatkozásának veszélye, mint téma nem ismeretlen az amerikai olvasó előtt, hiszen a neoliberális gazdaság hívei naponta démonizálják saját kormányukat is: most a reguláció, a felelősségre vonás, holnap a szabad piacba való behatolás, holnapután az átkos szocializmus, majd a jogállamiság vége – ez a logikájuk. Nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc blogjában ugyanezeket az aggodalmakat fogalmazza meg: ha Amerikában bevált, neki is jól jöhet.

A Mexikói- öbölbeli tavaszi, a Biritish Petroleum cég által okozott pusztító olajömlés és annak kormányzati kezelése, valamint a magyar katasztrófa és Orbán Viktor lépései között akár párhuzamot is láthat az amerikai olvasó. A British Petroleumtól még tavasszal 20 milliárd dolláros kártérítést követelt az Obama-kormány, s ezt nem mindenki fogadta lelkesedéssel.

A republikánus képviselő, Joe Barton a BP kirablásáról beszélt és nyilvánosan bocsánatot kért annak igazgatójától a Fehér Ház intézkedése miatt. A British Petroleum ellen mai is tart a vizsgálat és 5,4-től akár 21.1 milliárd dollár bírságot is kiszabhatnak rájuk, aminek nagy részét a part menti államok helyreállítására kívánják költeni.

Legszellemesebben az egyik legnépszerűbb internetes portál, a Huffington Post állítja párhuzamba az amerikai és magyar katasztrófát, irigykedve Magyarország kemény fellépésére: „Íme, az egyik dolog, amit ezen a nyáron megtanultam: ha besétálok a Starbucksba, kalapáccsal szétverem az üzletet, azután Molotov koktélt dobok rá, letartóztatnak, tárgyalásra visznek és börtönbüntetésre ítélnek. De ha, mondjuk, tönkreteszem az egész Mexikói-öbölt, a hatóságoknak együtt kell velem működnie és mindenféle kompromisszumot kell velem kötniük. Szóval, megéri nagyban játszani. Kivéve, ha valaki Magyarországon akar nagyban játszani…”