Harc dúl Miskolcért. Még mindenki úgy érzi, hogy a polgármesteri székért vívott csata megnyerhető, semmi sincs veszve.Az elmúlt hetekben egyre feszültebbé és viharosabbá vált a kampány. Káli Sándor, az MSZP és Kriza Ákos, a Fidesz–KDNP jelöltje naponta csörtézik. A Jobbik polgármesterjelöltjét, Szegedi Mártont plakátszaggatás miatt a napokban őrizetbe vették, majd tegnap kiengedték. A negyedik jelölt, Hircsu Ákos (Szemléletváltást Miskolcon Egyesület) hangját alig hallani .

-– Egyik kutya, másik eb! – így legyint egy férfi az avasi lakótelep egyik kis ábécéje előtt, ahol többekkel beszélgettünk a polgármesterjelöltekről. Ki-ki pártszimpátiája és vérmérséklete szerint pocskondiázza vagy épp dicséri a lehetséges városvezetőket. A rend és a biztonság szavak hallatszanak leggyakrabban, látszik, ez most a legfontosabb az itt élők számára. Nem véletlen, hogy Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője épp Miskolc határába „álmodta” az első olyan, szögesdróttal körbekerített és kutyás rendőrökkel védett közrendvédelmi telepet, ahová „a garázda elemeket” száműzné.

A „gettó” ötlete az avasi lakótelepen élők egy részénél termékeny talajra hullhat: itt alig akad olyan háztömb, ahol ne törtek volna már fel lakást, gyújtottak volna fel szemeteskukát, s szinte mindenkinek van olyan ismerőse, akit megloptak vagy akit este randalírozó fiatalokból álló csoport zaklatott.

Itt kétségkívül a rend az a varázsszó, amely egyik vagy másik jelölt neve mellé vonzhatja az ikszet: kérdés, melyikük tudja jobban elhitetni az emberekkel, hogy az ő irányítása alatt biztonságosabb lesz a város. Káli Sándor azzal érvelhet, hogy miután a Fészekrakó programot csalással kihasználó családok tucatjai költöztek a lakótelepre, s életmódjukkal megkeserítették az itt élők mindennapjait, az önkormányzat válaszul városőrség felállításáról döntött, s egy biztonsági céget bízott meg azzal, hogy az avasi lakótelep közrendjére vigyázzon. Egy nemrégiben készült közvéleménykutatás eredménye szerint a városőrség munkájával a lakótelepen élők nagy része elégedett.

Kriza Ákos, a Fidesz polgármesterjelöltje viszont egy televíziós interjúban arra célzott: az önkormányzat is „ludas” abban, hogy az avasi társasházakba mélyszegénységben élő, s beilleszkedni képtelen – például a fürdőkádban disznót nevelő –, zömmel cigány családok költöztek. Szavai szerint ugyanis nemcsak a környékbeli falvakból jöttek ide, hanem azokról a miskolci nyomortelepekről is, amelyeknek telkét a város különféle beruházások elindításához el akarja adni. Példaként a Szondi-telepet említette, ahol bevásárlóközpontot építene egy vállalkozó. A városőrséget pedig azért támadták a jobboldalon, mert az önkormányzat által megbízott biztonsági cég később alvállalkozóknak adta tovább a munkát – ebben az ügyben már a miskolci ügyészségre is érkezett feljelentés.

A feljelentések száma egyébként is megszaporodott Miskolcon az utóbbi hetekben. A Búza téri vásárcsarnok felújítása kapcsán több kereskedő tett feljelentést hűtlen kezelés miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen, szerintük ugyanis a vásárcsarnok épülete nem felel meg az alapvető elvárásoknak, ráadásul nagyjából egymilliárd forinttal többe került a megépítése az eredetileg tervezettnél, ami komoly adósságba sodorta a várost. Káli erre úgy reagált: az önkormányzat önállóan képtelen lett volna finanszírozni egy ekkora beruházást, ezért – a nyugat-európai és magyarországi önkormányzati gyakorlat szerint – befektetőt kerestek az építéshez, s a hitelt is az a cég vette fel, nem pedig a város.

Eközben a Jobbik kevésbé cizellált, ám érzelmeket sokkal inkább kiváltó üzenetekkel próbál közelebb jutni a szavazókhoz. „Aki Miskolcon él vagy élt, és ma visszalátogat szülővárosába, láthatja, hogy Magyarország egyik legnagyobb, egykor szebb napokat látott települése rohamosan közelít – a harmadik világhoz”, olvasható polgármesterjelöltjük, Szegedi Márton egyik közleményében.

A „cigánykérdést” Miskolcon ma nemigen lehet megkerülni. Kriza a munkahelyteremtésben látja a megoldást, s szerinte a cigányvezetőkön keresztül lehet eljuttatni azokat a programokat, amelyek a kisebbség integrációját segítik. Káli nevéhez kötődik az úgynevezett városi együttélési kódex megalkotása, amely lehetővé teszi, hogy olyan ügyekben is felelősségre vonhassák a rendbontókat, amelyek egy rendőrségi vagy közigazgatási eljáráshoz nem elegendőek, viszont a renitens állampolgárok környezetében élők mindennapjait megkeserítik. Miskolcon rendnek kell lennie – hangsúlyozta az elmúlt hónapokban többször is Káli.

A Fidesz is rendteremtéssel indította a választási kampányt Miskolcon, miután a párt országos választmányának elnöksége júniusban feloszlatta a párt csaknem 800 tagot számláló miskolci szervezetét. A határozat indokolása szerint a városi csoport jelentős része inaktív tagja volt a szervezetnek, ezért időnként a határozatképes ülések megtartásához szükséges minimális létszámot sem lehetett biztosítani, a tagnyilvántartásuk pontatlan, a miskolci szervezet tagdíjfizetési morálja pedig rendkívül rossz volt. Később a szavazókörök újrarajzolása kavarta fel az amúgy sem csendes miskolci közéletet: Zsiga Marcell fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselő, valamint három magánszemély kifogására módosították a választókerületek határait és a szavazóköröket, a szocialisták szerint a baloldali jelöltek számára hátrányosan. Az eljárás miatt Káli előbb a köztársasági elnökhöz, majd az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, ám egyelőre nem kapott választ-írja a nol.hu