A volt belügyminiszter egy interjúban 1956-ot ellenforradalomnak, a megtorlásokat pedig jogszerűnek nevezte.
A Magyar Nemzet Biszku augusztus 4-i, a Duna TV-nek adott interjúja nyomán érdeklődött a BRFK-n, ahol azt válaszolták, hogy valóban megkezdődött az adatgyűjtés, Biszkuval pedig már közölték a maggyanúsítás
tényét. A kommunista politikus, aki 1957 és 1961 között volt belügyminiszter, panasszal élt a gyanúsítás ellen, amit az ügyészség fog elbírálni.
Biszkut a jobbikos Szilágyi György jelentette fel, mert a volt belügyminiszter ellenforradalomnak minősítette az 1956-os forradalmat, és jogszerűnek nevezte az azt követő megtorlásokat, így a meghozott halálos ítéleteket is. Azok ugyanis szerinte nem koncepciós perekben születtek,az ország politikai vezetése nem avatkozott be a törtvényes bírósági eljárásokba.
A 89 éves Biszku elleni eljárás alapja egy júniusi Btk-módosítás, mely szerint nemcsak a nemzetiszocialista, hanem a kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tagadása vagy kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése is bűncselekmény, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Jogvédő szervezetek a szólás- és véleményszabadság indokolatlan korlátozásának tartják a múltbeli események megítélésének büntetőjogi szankcionálását.
Biszku Béla nem tekinthető semleges hozzászólónak az 56-ról és a rákövetkező évek megítéléséről folyó vitában. A lap által megszólaltatott történész, Kahler Frigyes szerint a kommunista belügyminiszter tevékeny részese volt a forradalmat követő megtorlásoknak: ő irányította a rendőrségen, ügyészségen és bíróságokon folytatott tisztogatásokat, ő döntött az előzetes letartóztatásokról, az internálásokról, és a párt vezető testületének tagjaként közvetlen szerepe volt Nagy Imre és társai hóhérkézre juttatásában.