Az első három nyugat-nílusi láz megbetegedést augusztus 31-én diagnosztizálták az az Országos Epidemiológiai Központ (OEK
) laboratóriumában. A betegek 17, 52 illetve 56 éves nők, akiknél a betegség első tünetei augusztus közepén kezdődtek. Két betegnél agyhártya- és agyvelőgyulladás, egynél savós agyhártyagyulladás alakult ki.
Az OEK információja szerint a három beteg a Dunától keletre eső országrészben lakik, ott, ahol a nyugat-nílusi láz korábban is gyakran előfordult.
A nyugat-nílusi láz állatról emberre terjedő vírusbetegség, ami Magyarországon rendszeresen előfordul. 2003 óta évente 4-5 laboratóriumi vizsgálattal igazolt megbetegedést diagnosztizáltak, főként a Nagyalföld területén. A vírust Magyarországra költözőmadarak hozzák, tőlük emberre szúnyogokon keresztül terjed át. Itthon augusztus-október között diagnosztizálják a legtöbb beteget.
Az OEK jelentése hangsúlyozza, hogy a 2-14 napig lappangó betegség emberről emberre nem terjed, de vér- vagy szervdonáció révén átadható. A fertőzöttek 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a betegséget, és vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki bennük. Az esetek ötödében túlnyomórészt enyhe tünetekkel (láz, izomfájdalom,
fejfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, bőrkiütések) jár és magától gyógyul. Csupán a fertőzöttek 1 százalékánál alakul ki agyhártya-, vagy agyvelőgyulladás, ami néhány esetben, főként idős vagy immunkárosodott betegek esetében halálos kimenetelű lehet.
A nyugat-nílusi láz ellen speciális gyógymód, illetve oltás jelenleg nem létezik. A kórral az Európai Járványügyi Központ (ECDC) is kiemelten foglalkozik, mivel Görögországban egyre több a súlyos eset. A legfrissebb görög jelentések szerint péntekig összesen 173-an betegedtek meg laboratórium által is igazoltan a vírustól, akik közül 15-en haltak meg. Jelenleg 39 beteget ápolnak kórházban közülük 9 fertőzöttet intenzíven. A legtöbb megbetegedés Thessaloniki környékén fordult elő.