Diákvezetőként Orbán Viktor 1989-ben arra biztatta a magyarokat hogy vívják ki a Szovjetunióval szemben a politikai szabadságot. Most viszont a gazdasági függetlenséget szeretné visszakövetelni a Nemzetközi Valutaalaptól – írja a Bloomberg hírügynökség hétfői elemzésében.
A magyar miniszterelnök ellenáll az IMF további költségvetési megszorításokra irányuló követeléseinek. Orbán mindezt azután határozta el, hogy elsöprő győzelmet aratott a parlamenti választásokon, és azt ígérte, véget vet az öt éve tartó megszorításoknak. Kiragadja Magyarországot azoknak az országoknak a sorából, amelyek Nagy-Britanniától Romániáig lefaragták kiadásaikat, miután a befektetők bizalma megingott a hatalmas adósságot felhalmozó Görögország iránt.
A 47 éves Orbán saját utat választott, méghozzá ugyanabból az okból, amiért elutasította a szovjet dominanciát – írja a Bloomberg, Padraic Kenney-re, két kelet-európai rendszerváltásokról szóló könyv szerzőjére hivatkozva. Kenney szerint Orbán célja az, hogy Magyarország a saját erejére támaszkodjon. A magyar pénzügyi helyzet egyébként ad teret erre, hiszen az ország költségvetési hiánya – öt országot kivéve – kisebb a többi EU-tagállaménál.
A szovjet tankok 1991-ben kivonultak, miután a kommunizmus összeomlott, így Magyarország megindulhatott az EU-tagság felé vezető úton. Ma viszont néhány befektető aggodalmaskodik azon, hogy az IMF távozása (pár hete függesztették fel a magyarokkal való tárgyalásokat a Valutaalap szakértői), a csőd felé vezető útra terelik Budapestet – jegyzi meg a Bloomberg. A magyar államadósságnak a fizetésképtelenség elleni biztosítási költsége egyébként az április 14-ei 167 bázispontról 316 pontra ugrott augusztus 6-ára. Orbán kétharmados győzelme óta jelentősen nőtt az országkockázatot jelző mutató értéke.
Orbán üzenete, amelyet az önkormányzati választások előtt elsősorban a hazai választóknak szánt, kétszer is megrázkódtatta a pénzügyi piacokat – írja a Bloomberg, majd idézi Agnes Belaisch-t, a londoni Threadneedle Asset Management Ltd. feltörekvő piaci elemzőjét, aki korábban vezető közgazdász volt az IMF-nél: a magyar kormányfő pozíciója erősebb alapokon nyugszik, mint sok befektető hinné.
Az Európai Bizottság becslése szerint Magyarország az idén várhatóan 4,1 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt mutat majd fel, míg az EU átlaga 7,2 százalék, a görögöké pedig 9,3 százalék. Az államadósság a GDP 78,9 százaléka lesz Magyarországon, míg az eurózónában az átlag 84,7 százalék, Görögországban pedig 124,9 százalék.
Belaisch szerint Magyarország az IMF sikertörténete, hiszen 2006-ban még 9,3 százalék volt a költségvetési hiány, és éppen ez magyarázza, miért nem hajlandók elfogadni öt évi megszorítás után a „kettős mércét”. Az elemző szerint magyaroknak elegük van a nyomásból, „reformfáradtság” érzékelhető az országban. Magyarország helyzete teljesen más, mint Görögországé, idézi a Bloomberg az elemzőt.