Az elmúlt héten több támadás is érte a Független Rendőr Szakszervezetet
a Belügyminiszter úrnak írt, az árvízzel kapcsolatos levelünk miatt,


egyes szóvivők, és vezetők részéről. Mármint hogy, „ne akarjanak a
Rendőrök 3* csillagos szállodai ellátást”, meg „elsődlegesen az élet,
és vagyon mentés volt a Borsodba, az árvízi védekezésre ide küldött
Rendőrök feladata.”

A probléma szerintem ott van, hogy fordítva ülünk a lovon. Mindenki a
Rendőrségtől várta a helyzet megoldását. Bár szerény ismereteim szerint
ilyen esetben van valamilyen Katasztrófavédelem nevű szervezet, akinek
intézkednie kellett. A tevékenységükre elég azt mondani, hogy a nevük
második részét elhagyhatjuk és akkor meg kapjuk a valós helyzet.

Nem azt várták az ide vezényelt kollégáink, hogy háromcsillagos
szállodai ellátásban részesüljenek. Az elöljárók, és mindenki
elvárta, hogy a védekezésben részt vevők tudásuk legjavát adják. A
végsőkig helytálltak a kollégáink. Jogosan várják, várták el, hogy
azok, akik az ellátásukkal voltak megbízva, szintén így tegyenek. A GEI
közalkalmazottai, és az a néhány hivatásos kolléga, péntek estétől
ugyanúgy berendelésre kerültek. Volt közöttük olyan, aki hétfő estig,
szinte pihenés nélkül bent dolgozott (csomagolt, pakolta a
teherautókat). Az Ő munkájuk volt ezek szerint hiábavaló volt, mert a
vezető (rendőr, vagy katasztrófavédelmis) akinek az ellátás
megszervezése volt a feladata nem állt a helyzet magaslatán.

Mi azon háborodtunk, fel, hogy vasárnap, a védekezés második napján még
mindig ott tartottunk, hogy vagy kevesebb étel jut ki a kollégákhoz,
vagy semmi. Ami kijut, annak egy része már romlottan ér oda, mivel
valamilyen okból Budapestről hozták le.

Ne azok lássák el élelemmel (a kiöntéssel fenyegetett lakosság), a
védelmükre érkezőket, akiknek elég bajuk van, a saját kis vagyonkájuk
megőrzésével, mentésével. Nem látták azt a szeretetet, amivel ellátták a
rendőreinket, miután látták, hogy sem enni, sem inni nem visz nekik
senki. Mert a logisztika azt várta el, hogy nagyszerű táblázatokon
jelentsék neki az igényeket. A logisztika ne várjon gyönyörű excel
táblázatokat, hanem szervezze meg, és oldja meg, hogy a kint
dolgozók időben megkapjanak elfogadható minőségű, mennyiségű élelmet
(Heves megyei kollégák péntek estétől vasárnap 11. 00 óráig, amelyet
végig a gáton töltöttek el, összesen 2db májkrém konzervet, 1 db
kistálcás, fóliás felvágottat Kb. 8-10 dkg., amelyet meg kellett
osztani , mivel nem egy ember kapott egyet, 1kg kenyeret, és összesen 3
liter ásványvizet kaptak).

Vasárnap hajnalban (a védekezés második napja), még mindig voltak olyan
szálláshelyek, amelyek a rendőrök pihenésére lett kijelölve, hogy vagy
semmi fekvő alkalmatosság nem volt, vagy csak egy csupasz szivacsmatrac
volt letéve a földre. Volt akinek, már csak a WC-be letett matrac
jutott. Sok helyre a takarók csak napközben jutottak ki.

Sőt a védekezés harmadik napján is hasonló problémák fordultak elő az
ellátás megszervezésében. Tudják, amikor kintről a gát mellett dolgozó
kollégák, mellől kell hívni a GEI vezetését, és kérni őket a probléma
orvoslására, akkor Önöknek is „kinyílna a bicska a zsebükben”.

Tudom, hogy a Vezetői réteg összezár, ha kritika éri a munkájukat. Egy
vezető ezek szerint nem lehet hibás, nem hibázhat. Mindig azok a fránya
körülmények a hibásak. Bezzeg ha egy beosztott hibázik akkor amellett
nem lehet elmenni. Ebben is van igazság. Hiszen több a beosztott mint a
vezető. Náluk, Nekik nem lehet hibázni.

Azt szeretnénk a nyilvánosságon keresztül elérni, és megértetni, a
vezetéssel, ha belülről nem megy, hogy Ők se hibázzanak. Ez véleményem
szerint a XXI. században elvárható. A civil életben ettől kevesebbért
páros lábbal rúgják ki a hibázó vezetőt. Mi ott tartunk, hogy
bagetlizáljuk vezetői szinten a felmerült problémákat. Sőt mi az,
hogy valaki panaszkodni mer? Meddig visszük még magunkkal az ilyen
gondolkodás módot, viselkedést? Mi lesz a következő?

Most, hogy lassan lecseng az árvíz, és jön más „bulvár” hír ami
foglalkoztassa a nyilvánosságot a hibázó vezetők valószínű, hogy az
elsősorban fognak állni a jutalom osztáskor.

Csatolom az FRSZ Főtitkárának köszönő levelét (FRSZ honlap), melyet az
árvízzel érintett települések Önkormányzatainak küldtünk .

Baráti üdvözlettel: Demján Zsolt FRSZ ügyvivő