Júliustól már ellenőrzik a földhivatalok és a jegyzők a kül- és belterületek parlagfűvel való fertőzöttségét, ugyanis nagyjából ezt követően fejleszti ki a parlagfű a virágbimbó kezdeményeit, majd kezd virágozni, s mivel pollenje az egyik leginkább allergizáló, már a virágzás előtt lépni kell ellene.
Ezt jogszabály írja elő, ahogy azt is, hogy a földterületeket a használóiknak olyan állapotban kell tartaniuk, hogy ott a növény virágai ne fejlődhessenek ki később sem. Ez folyamatos kaszálást jelent június végétől az első fagyokig.
Az ellenőrzésről nem kötelező a hely használóját, tulajdonosát előre értesíteni, de nem kell véletlenszerű helyszíni szemlékre számítani. A korábbi adatokat és friss műholdas felvételeket felhasználva a Földmérési és Távközlési Intézet (FÖMI) készít ugyanis egy parlagfű-veszélyeztetettségi térképet.
Az elhanyagolt területeket a szemlézők jelentik be a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MgSzH), amely elrendelheti a közérdekű kényszerkaszálást. Erről sem kell értesíteni az adott terület gazdáját. Adott esetben bírságot is kell fizetnie a gazdának, ezt a gyomosodás mértékétől és a terület nagyságától függően 15 ezer és 5 millió forint között állapítja meg a hivatal. A gondatlan gazdának a kényszerkaszálás költségeit is ki kell fizetnie.
A közleményben felhívják a figyelmet, hogy az MgSzH értesíti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH), amely agrártámogatások csökkentéséről, megvonásáról is dönthet, mivel azok kifizetése több elvárás mellett például a parlagfű ellen történő védekezést is feltételezi.
Az is elképzelhető, hogy szántóföldi táblákon hajtat végre kényszerintézkedést az MgSzH. Ugyanis amennyiben a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a kaszálást elrendelhetik, ekkor kártérítést sem kérhet a földműves.