Eddig két ízben kellett leírnunk: ég az arcunk. Ég az arcunk, írjuk most harmadjára, 2010 júniusának legvégén: mert Miskolcon nem érvényesülhet maradéktalanul az állampolgároknak a tájékozódáshoz való joguk.
Az Alkotmánybíróság 1992-ben leszögezte: „ Az egyéni vélemény-nyilvánítás szubjektív joga mellett tehát az alkotmány 61.§-ból következik a demokratikus közvélemény kialakulása feltételeinek és működése fenntartásának biztosítására irányuló állami kötelezettség.”
Jó néhány nappal ezelőtt tudósítottunk már e hasábokon arról, hogy a jelenlegi kormányzópárt feloszlatta és újjáalakította (?) miskolci szervezetét. Információink szerint úgy és olyan formában, hogy az új helyi alakulatban, politikai közösségben, nem lehet tag öt, eddig emblematikusnak számító helyi politikus.
Név szerint: az eddigi miskolci elnök, Lenártek András, az eddigi közgyűlési frakcióvezető, dr Szinay Attila, a helyi pártalapító, egykori alpolgármester, Juga György, Tavaszi Zsolt és Csutorás Géza, önkormányzati képviselők. Az eddig eltelt szűk egy hét azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a közpénzből, valamint a regionális és országos hirdetési piacból élő nyomtatott és elektronikus helyi médiumok ingerküszöbét ez a nem mindennapi politikai történés elérje. Mindenki – rajtunk kívül – hallgat, mint a sír. Ciki a sztori?
Az áhított közelség után, problematikus távolságba került most a FIDESZ feneke?