https://www.youtube.com/watch?v=yMu0MQduqxIA vadászpilótává válás rendkívül szigorú és hosszú folyamat, amely globálisan is alacsony női arányt eredményez:
- Szigorú egészségügyi és fizikai követelmények. A szuperszónikus repüléssel járó extrém G-terhelés elviseléséhez különleges fizikai állóképesség és hibátlan egészségügyi állapot szükséges.
- Többlépcsős nemzetközi képzés. A jelöltek a hazai alapozás után többéves külföldi (korábban kanadai, újabban katari és svédországi) kiképzésen és típusátképzésen esnek át, mielőtt szolgálatba állhatnak Kecskeméten.
- Nemzetközi példák. A világon elsőként 2010-ben a Dél-afrikai Légierő pilótanője, Catherine Labuschagne repült egyedül JAS 39 Gripen vadászgéppel, és a gyártó ország, Svédország légierejében is szolgálnak női Gripen-pilóták.
-
Bár vadászgépet egyelőre nem vezet magyar nő, a Magyar Honvédség repülő- és helikopteralakulataiban már több hölgy is szolgál különböző típusokon:
- Lénárt Kinga hadnagy
. Ő volt a Magyar Honvédség történetének első női vadászpilóta-jelöltje, aki 2020-ban megszerezte a szuperszónikus repüléshez szükséges 1/A orvosi minősítést, és megkezdte a kanadai NFTC-képzés hazai szakaszát. [1, 2]
- Zolnai Lea hadnagy. Szintén vadászpilóta-jelöltként indult, majd az Egyesült Államokban végzett pilótaképzés után a kecskeméti repülőbázison a légierő első női szállítórepülőgép-vezetője lett az Airbus A319-es típuson. [1]
- Koller Kinga főhadnagy. A honvédség kötelékében az egyetlen magyar női pilóta, aki a Dassault Falcon 7X sugárhajtású futár- és szállítógépet vezeti. [1]
- Helikopterpilóták és műszakiak. A szolnoki helikopterbázison több női hajózó, oktató és műszaki szakember is szolgál, 2026 áprilisában pedig először hajtott végre repülést egy kizárólag női személyzetből álló csapat. [1]
- Lénárt Kinga hadnagy
