• Maci Büfé (Vasgyári piac): 2026. október 31-én végleg bezárt a helyiek körében rendkívül népszerű lángosozó. A családi vállalkozásként működő büfé két év alatt vált igazi kultikus hellyé a friss, piaci lángosai miatt. 
• Gajdó (Avas): Az avasi Bortanya részeként működő közkedvelt hely szintén nemrégiben fejezte be a működését, az üzemeltetők visszaadták a kulcsokat az önkormányzatnak.
• Central Perk Miskolc: A Jóbarátok sorozat hangulatát idéző tematikus kávézó, amely a sárga kanapéjával sokak kedvenc találkozóhelye volt, szintén bezárta kapuit.
• Régebbi nagy veszteségek (2023-as hullám): Rövid időn belül zárt be a Happy Sushi, a Vendelin, az 1976 óta működő tradicionális Tokaji Borozó, valamint a 25 éves múltra visszatekintő Memento Café du Boucher belga söröző-étterem is. [1]

• Hotel Junó (Miskolctapolca): A 2000-es évek elején bezárt egykori luxusszálloda ma is üresen, elhagyatottan áll, és a város egyik legismertebb „szellemépületévé” vált. [1, 2]
• Bartók Béla Művelődési Ház (Újgyőri főtér): A régen bezárt, patinás épület belső terei – köztük az első emeleti egykori könyvtár – hosszú évek óta érintetlenül állnak a városközpont szélén.

Hol van a vége?

Lizsicsár szerint a mostani helyzet abban más, mint a Covid időszaka, hogy nincs hatósági lezárás, amelyre rá lehetne fogni a veszteséget: a vendég dönt arról, hová ül be, és hová nem. A bérleti díjak, a bérek és az alapanyagköltségek pedig akkor is jelentkeznek, ha kevesebb asztal telik meg.

Érvelése a következő hónapokról szól, nem a múltról. Napokon-heteken belül négykor sötét lesz, a fejekben pedig ott a bizonytalanság: most derül ki igazán, mennyire igényli a társadalom, hogy az ünnepet – egy pohár pezsgőt, egy jó ételt – megadja magának.

A számok szerint a vendéglátás ott gyenge, ahol a folyamatok már fordultak. Az augusztusi 13 százalékos visszaesés azért is érzékeny, mert egy évvel korábban a külföldi vendégek száma még 10,2 százalékkal nőtt. A forint az év eleje óta 5,4 százalékkal erősödött az euróval szemben, ami az euróban költő turistának akkor is drágábbá teszi Budapestet, ha a vendéglátó nem emel árat. A magánszálláshelyek külföldi vendégeinek száma áprilisban 17, májusban 13, júniusban 15 százalékkal maradt el az előző évitől; a Magyar Vendéglátók Ipartestülete szerint a VI. kerületi vendéglátóhelyek forgalma az Airbnb-korlátozás nyomán az első félévben átlagosan 30 százalékkal esett.

Mindez egy már meggyengült ágazatra érkezik. Az MBH elemzése szerint a vendéglátóhelyek száma 2019 és 2025 között Budapesten 20 százalékkal, országosan 18 százalékkal (51 ezerről 41,9 ezerre) csökkent, miközben az ágazat reálforgalma hat év alatt mindössze 1,4 százalékkal nőtt – az árbevétel növekedése tehát az áremelésekből jött, nem a több vendégből. Az elemzés szerint főként a kisebb, gyengébb tőkeerejű vállalkozások kerültek ki vesztesen.