A nagy méretű autók városi környezetben veszélyesebbek, több helyet foglalnak, jobban igénybe veszik az utakat és nagyobb a károsanyag-kibocsátásuk. Ráadásul az autók egyre nagyobbak, minden évben mintegy 1,2 centivel hosszabbak, fél centivel szélesebbek, és a motorháztető is magasabb fél centivel. Ezeket a hátrányokat leginkább Párizs vezetése ismerte fel, és a nehéz autók városi használatának visszaszorítása érdekében háromszoros parkolási díjat vezetett be rájuk 2024-ben.
Részben ennek hatására Budapest vezetése is kiállt a nehéz autók magasabb parkolási díja mellett, és 2025-ben úgy határozott, hogy 2027-től a két tonna saját tömeget meghaladó autók után kétszeres parkolási díjat kell fizetni. Ez a szabályozás a szorzószámon kívül abban is eltér a párizsitól, hogy jóval kevesebb autóra – körülbelül az autók 2-3 százalékára – vonatkozik (Párizsban 1,6 tonna a háromszoros díj súlyhatára), illetve nem tesz különbséget hagyományos és elektromos autók között (Párizsban az elektromos autók esetében 2 tonna a súlyhatár).
Ez utóbbi azért fontos, mert az elektromos autók kedvező tulajdonságaik – a jóval kisebb lég- és zajszennyezést lehetővé tévő akkumulátor – miatt jelentősen nehezebbek a nem elektromos autóknál, így némileg jogos az az elvárás, hogy a szabályozás ezt figyelembe vegye. Mivel a fővárosi szabályozás ezt nem tette meg, remek lehetőséget adott a szabályozás környezetvédelmi és igazságossági alapon történő kritizálására, ami meg is történt az elmúlt hónapokban.
Feltehetően ez is hozzájárult ahhoz, hogy a fővárosi közgyűlés egy évvel elhalasztotta a városi terepjárók dupla parkolási díjának bevezetését. Legalábbis nehezen érthető az a közgyűlésen is elhangzott indoklás, mely szerint a parkolóőrök nem tudnák ellenőrizni az autók saját tömegét. Ez az adat ugyanis bárki által ingyenesen hozzáférhető a Jármű Szolgáltatás Platformon, csak a rendszámot kell megadni hozzá.
Egy válasz
Kétféle ember van:
az egyik olyan autót vesz, amilyet a szomszédja szeretne
a másik olyat, amire szüksége van.