MI-tartalom
HAZUGSÁGOK, Ferdítések és a Valóság a Diósgyőri várról
1.rész
Régóta húzzuk-halasztjuk, de mivel a városvezetés a vár megnyitására már egy céldátumot sem képes behazudni, ezért mindenkinek van elég ideje olvasgatni és legalább mi is kiadjuk magunkból ami már régóta ki akar jönni…
A Miskolc utcáin facebook oldal nemrégiben azzal a szöveggel tett közzé bejegyzést, hogy „amennyiben szeretnél hiteles forrásból tájékozódni a várfejlesztés miértjeiről” nézzük meg a „Titkok, tények, tévhitek” címmel beharangozott videót, amelyen Rostás László , a vár főépítésze beszél a várról. Mi kevés dolgot szeretünk, jobban mint a tényeket, pláne ha hiteles forrásból kapjuk őket ezért annak néztük utána, hogy ki is az a „hiteles forrás”… Ehhez végignéztük a Rostás Lászlóval készült ÖSSZES fellelhető előadást, beszélgetést és elolvastuk amit tudtunk…
Amit láttunk és hallottunk arra nem számítottunk…
FIGYELMEZETÉS! Kritikátlan Rostás-hívők akár most abba is hagyhatják az olvasást, mert nem fog nekik tetszeni, és azoknak sem akik nem szeretik a hosszú szövegeket. Ez az lesz. Az első részben a várról kevés szó fog esni.
ROSTÁS LÁSZLÓ A POLIHISZTOR
Rostás Lászlónak a Diósgyőri Vár rekonstrukció tervezőjének, Miskolc város egykori főépítészének az életrajzát nem fogjuk bemutatni , akit nagyon érdekel az utána néz. Van olyan épülete, ami tetszik (pl. Felsővárosi Református templom), van, ami nem. A tervező gondolkodásmódját, mi más irányból próbáljuk megérteni.
Nem kizárt ,hogy csak mi vagyunk így vele, de idáig előttünk rejtve maradt, hogy Rostás László, szívesen tart előadásokat a pálos rendről vagy például az általa kialakított kör-kereszt szimbolika elméletről, hasonló érdeklődésű és az ilyesmire nyitott csoportok részére. Azon kívül – hogy ezek meghallgatása kiváló altató is egyben – feltűnt, hogy az előadásokon olyan kutyulmányok tömkelegét adja elő, ahol már az alapok is sántítanak, és amelyek már túlmutatnak az egyszerű tévedésen. Ezekre néhány példán keresztül ki fogunk most térni:
1. Rostás több videóban is azt állítja egy ikonról (lásd csatolt kép), hogy az egy a Vatikánban található kódexből származik, és azon Szent István látható a koronával…Nevezzük pontatlanságnak, hogy nem ”egy” kódexből származik, hanem konkrétan a Barberini-zsoltároskönyvből és nem hogy olyan embert nem találtunk -Rostáson kívül – aki azt állította volna, hogy miniatúrán Szent István lenne megfigyelhető, hanem egyértelműen beazonosított, hogy azon I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár koronázása látható, rajta feleségével, Dukainasz Irénévevel és fiukkal, Jánossal. Miért nem okozhatott különösebb nehézséget a szereplők beazonosítása a tudósoknak? Azért, mert ez az információ bizánci görög nyelven rajta van a képen…
Mi történhetett ebben az esetben? Rostás valahol láthatta a képet amin a Szent koronához erősen hasonlító korona látható, és onnantól számára a képen szereplő személy máris Szent István lett, amivel már kellően aládúcolhatta a kör-kereszt szimbolikáról alkotott teóriájának a hitelességét a hallgatóság előtt…Az a tudományosan elfogadott tényt, hogy Istvánt nem az általunk ismert koronával koronázták meg – mert azt I.Géza kapta később a bizánci császártól – Rostást szemmel láthatóan hidegen hagyja.
(ui. a nevezett kódexről Rostás azt állítja, hogy az a veszprémi apácáktól került a vatikánba…SPOILER: Semmi köze a veszprémi apácákhoz, sőt a zsoltároskönyv „útja” elég pontosan lekövethető a 11.századi keletkezésétől kezdve. Már a 16. században a Barberini-család tulajdona volt – erről kapta a nevét – és tőlük vásárolta meg a Vatikán az 1900-as évek elején…)
2. Nézzünk egy másik példát, mert Rostásnak a nyelvi fejtegetései is egészen izgalmasak. (tudjuk, hogy írásban nehéz átadni, mert egyszerre látni és hallani is kellene)
Rostás László a nyelvi gyökereket és a keleti (szkíta, sumér) hagyományokat elemzi. Példaként említi a párduc (amely -szerinte -Nimródhoz/Izdubárhoz köthető és a bár-duis kifejezésből jön) és a bárány (mint „égi fény”) szavakat. Ebből bontja ki, hogy minden „bar”-al kezdődő szavunk az égi fénnyel kapcsolatos…Az első állesés után ha megpróbálunk valami értelmet keresni a teóriában (például mi a helyzet a BARom szóval ami török eredetű?) akkor hamar eljutunk a „délibábos nyelvészet” (áletimológia) fogalmához.
Az Izdubár-Nimród elmélet cáfolatán nem nagyon kell megerőltetnünk magunkat : A 19.században egy angol kutató elkezdte lefordítani a sumer/akkád agyagtáblákat (például a Gilgames-eposzt), az ékírásos jeleket -teljes „szókészlet híján” – még nem tudta tökéletesen olvasni. Ebből a tökéletlenségből Gilgames nevét – hibásan – Izdubárnak fordította és erre alapozva tett közzé egy ELMÉLETET (nem tényállítást!!!) hogy Izdubár TALÁN a bibliai Nimródnak feleltethető meg. Aztán 1890-ben régészek megtalálták azokat a „szótár-táblákat”, amelyek egyértelművé tették, hogy az „Izdubárnak” olvasott név valójában Gilgames. Ez a 130 éve !!! történt tudományos felfedezés elkerülhette Rostás figyelmét, hiszen ennek ismeretében az erre alapozott teóriái kártyavárként omlanának össze….
3. A diósgyőri vár felújítása (nyugi, már közeledünk hozzá…) kapcsán Rostás rosszul hivatkozik a Corpus Juris Hungarici -re is, hiszen abban a háború időkben elpusztult vagy leégett templomok újjáépítését nem a királyra hanem a hívekre testálja Szent László…Aprónak tűnő ,de egyáltalán nem jelentéktelen tévedés.
Csak pár „érdekességet” emeltünk ki – még egy tucatnyi hasonlót tudtunk volna – Rostás László előadásaiból, de ez is elegendő gondolkodásmódjának bemutatására.
Rostás azonban nem áll meg ennyinél. Ha kell szemrebbenés nélkül beáll olyan tudományos próbát ki nem álló könyvek , mint az „Anonymus miskolci volt” című mellé. Nem kérdőjellel, hanem kijelentő módban.
(Apropó : ezúton is gratulálunk a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárnak a bátorságért ,hogy -épp a napokban- felvállalta ennek a könyvnek a népszerűsítését egy beszélgetés formájában. Alig várjuk a következő alkalmat esetleg valamelyik laposföld-hívő szerzővel. Lehet, hogy el lehetne kezdeni kialakítani egy sarkot az ilyen jellegű irodalomnak. Végül is ez is irodalom, meg mondjuk Mikszáth művei is azok…)
A tervező úr az egyik videóban sérelmezi, hogy László Borkuti egyszer azt mondta neki, hogy nem feltételezi róla, hogy könyveket olvas. Mi biztosak vagyunk benne ez nem igaz, a főbb kérdés az hogy milyeneket…Kicsit idősebbek emlékezhetnek rá, hogy a 90-es évek végén a Magyar Demokrata nevű hetilap hátoldalát mozaikszerű elrendezésben könyvajánló foglalta el. Ott találkozhatott az ember olyan címekkel, mint pl. hogy „Zsidó volt e Jézus?” , de aki Attila hármas érckoporsójának pontos lelőhelyére volt kíváncsi, az is találhatott itt magának szakirodalmat, kiváló alapanyagot adva a heherészésre a cinikus olvasónak. Ez ugyanaz a világ…
Jelentős energiákat égettünk el arra, hogy megpróbáljuk feltárni, hogy Rostás László tudományos munkásságának alapjai hol keresendők. Azt gondoljuk ,hogy nem állunk messze a valóságtól ha azt mondjuk ,hogy ezek forrásvidéke valahol a Miskolci Bölcsész Egyesület és annak „Ősi gyökér” nevű folyóirata környékén keresendő ( A zseniális elnevezésű újság archivuma megtalálható az interneten, bátran ajánljuk, garantált a szórakozás) A Miskolci Bölcsész Egyesület,amely a magyarságközpontú oktatási rend, szemléletmód kialakítását tűzte ki célul, leginkább arról lehet nevezetes, hogy 37 éves fennállása alatt nem sikerült egyetemi akkreditációt szereznie, de ez nem tántorította el őket attól, hogy „Nagy Lajos király Magánegyetemeként” hivatkozzanak magukra, megtévesztő kamudiplomákat adjanak ki, mely gyakorlattól -és a névhasználattól – végül bíróság ítélet tiltotta el őket. Emlékezetes lehet még az Egyesület alapítójának állítása, amennyiben ő „gondolati úton képes megtisztítani a Szent Koronát” valamint tanítása amely szerint „őseink a kristályok erejének segítségével kommunikáltak és őrizték a régiek összegyűjtött tudását. Lófej formájú hatalmas kristálytömbökbe betáplálták kultúrkincseinket.” . Ez már tényleg az Bogár Laci bácsik és a Kasler Miklósok világa amelyben, szemmel láthatóan Rostás is megtalálta a maga helyét és hallgatóságát. ( Nem nagy örömmel, de ki kell emeljük, hogy egy-két általunk becsült ,valódi szakember is felbukkan az Egyesület környékén.)
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy baj e ha valaki „téved”, ha olvasmányélményeit ilyen forrásokból meríti, vagy az ilyen, tudomány által khm…. mérsékelten alátámasztott elméletekben hisz? A válasz egyértelmű NEM, …KIVÉVE ha ez a valaki egy történelmi műemlék , nevezetesen a Diósgyőr vár rekonstrukciójára vállalkozik, amivel kapcsolatban bizony Rostás szándékosan ferdít, maszatol és felelősséget hárít…
Folytatjuk a második résszel, most már tényleg a várral….
(A kommentmezőben nem szívesen cenzúrázunk, de ha valaki az csakazegyetlenigaztörtenelem.com, meg az eltitkoltvalosag.ru és társai típusú weblapokról származó cikkekkel akarja alátámasztani azt ,hogy márpedig Rostásnak van igaza azt törölni fogjuk. Ezeket mindenki terjessze nyugodtan a saját , oldalán
9 Responses
Be kell rakni egy műanyag kádat a vár valamelyik tornyába. Az ajtóra kiírni, hogy VÁRFÜRDŐ.
Majd Czipa felavatja,a nedvesbugyi kommando meg csak logisztikai kérdés. A két rozsdamentes kádat lehet értékesíteni.
„Közösségi fürdőélmény – Diósgyőri Várfürdő
2017.10.02. 10:12MÉD
A ’40-es években már megvolt a strand a közel 1500 m² felületű medencével. Több közösségi sporteseménynek adott helyet így kiegészítve a városrész lakosainak mindennapjait. A ’70-es években vízhiány miatt a medencét kettéválasztották, és a telek sarkában lévő barlangban egy lehülő medencét alakítottak ki, amivel együtt egy szauna is létesült. 2006-ban a medencék szerkezetét rozsdamentes acélra cserélték, ami a víz 1-2 °C-os melegedését biztosította. A felújítás nem hozott nagy sikert. A hideg vizű medencék és a lakosság általános elpuhulása miatt egyre rövidülő fürdőszezon nehézzé tette a fenntartást.”
Értem. Már Rudolf Mihály csapata helytelen célt jelölt ki:
„Emlékeztettek rá: a beruházás előkészítése jóval Kriza Ákos polgármestersége előtt kezdődött, hiszen 2004-ben a város tervpályázatot hirdetett a vár és térsége fejlesztése irányainak meghatározására, amelyet Rudolf Mihály és csapata nyert el. napjainkig is tartó munkálatok az ekkor meghatározott irányok szerint zajlanak. Hozzátették: az EU-források 2007-es megnyílása után Miskolc 2009-ben pályázatot adott be a Diósgyőr és Lillafüred térsége turisztikai fejlesztése érdekében, amit az akkori kormány 2010-ben el is fogadott.
Mint az ellenzékiek fogalmaztak, „mindent Kriza kezébe adtunk 2010-ben”, s a polgármesternek van mivel elszámolnia, többek között azzal, ami a várberuházás körüli pénzügyekkel kapcsolatos. Szóvá tették, hogy a 2010-es önkormányzati választások után, az új városvezetés alatt furcsa módon irányították a kivitelezők kiválasztását, majd Lillafüreden egy év késéssel adták át a Függőkertet, a többi elem pedig elmaradt.”
Vergődsz Rostás cseléd….
Hankó példáján nevelkedve nem tudnátok mindent Rostás László nyakába varrni? Már csak a miskolci Varga-Bajusz Veronikát kellene hozzá megtalálnotok; Mondjuk; Csöbör pszichikai bűnsegéd volt.
Mikor jelennek meg Miskolc utcáin a „te sötétben bujkáló rémhírterjesztő narancsos reszkess”
és a „PROFITRA, PROFITRA” mozgosító plakátok. Nagyon gyengék vagytok mesterkedésben.
Így sohasem lesztek az ukrán Mikolajiv testvérvárosa.
Tiltakozom a mikolajivi cementgyár ellen. Mikolajív nem lehet Miskolc testvérvárosa
MYKOLAIVCEMENT, CEMARK CEMENTGYÁRTÓ
A Mikolajivcement (hivatalos nevén PrAT Mikolajivcement / Mykolaivcement PrJSC) egy ukrajnai cementgyár, amely a CEMARK márkához és a CRH cégcsoporthoz tartozik.
Az ír CRH a tulajdonos. A Zsigmondy utcán is ők vannak, A miskolci zöldek védelme alatt állnak, akárcsak a Strabag mexikóvölgyi mészkőbányája
Még egy hely ahonnan lesz cement szarásig. Remek.
Remélem hogy minél hamarabb. Én a csabavezér úton fogok kezdeni.
Tel-Aviv hangja.
Más?
Ez már emelt szint Zozó. Kizárt , hogy a leírtaknak akár a felét is megértetted volna…