Az Amerikai Egyesült Államok (USA) elsősorban azért nem foglalja el katonailag a Hormuzi-szoros legfontosabb stratégiai pontjait és szigeteit, mert egy ilyen művelet egy rendkívül véres, hatalmas erőforrásokat felemésztő szárazföldi háborúhoz vezetne Iránnal, miközben a szoros fizikai ellenőrzése a modern hadviselésben szinte kivitelezhetetlen.
A katonai szakértők és a geopolitikai elemzők az alábbi főbb okokkal magyarázzák, hogy az USA miért kerüli a szoros közvetlen megszállását:
-
- Földrajzi adottságok és aszimmetrikus hadviselés: Irán egy rendkívül hosszú, hegyvidéki és jól védhető partvonalat ellenőriz a szoros északi részén. A térségben található iráni szigetek gyakorlatilag „elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozóként” működnek. Az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) ráadásul évtizedek óta készült egy aszimmetrikus konfliktusra: olcsó, könnyen elrejthető drónrajokat, mobil rakétakilövőket és tengeri aknákat alkalmaznak, amelyeket pusztán tengeri jelenléttel nem lehet megsemmisíteni.
- Szárazföldi invázió szükségessége: Ahhoz, hogy a szoroson áthaladó hajókat teljes biztonságban tudják, nem elég a vizeket ellenőrizni, hanem a környező szárazföldi területeket is el kellene foglalni. Ez azt jelentené, hogy az amerikai csapatoknak mélyen be kellene nyomulniuk iráni területre. Egy ilyen szárazföldi offenzíva kockázata és emberi ára (politikai népszerűtlensége mellett) megengedhetetlenül magas lenne az amerikai vezetés számára.
- Katonai erőforrások megosztása: A pontok megszállása és folyamatos védelme óriási mennyiségű haditengerészeti és légierőt vonna el az USA egyéb stratégiai céljaitól, például Irán nukleáris és ballisztikus rakétakapacitásainak semlegesítésétől.
- Hatalmas kockázat a katonákra: A szoros rendkívül szűk. Ha az amerikai hadihajók állomásoztatni próbálnák magukat a kulcspontokon, közvetlen célpontjaivá válnának az iráni partról indított rajtaütésszerű drón- és rakétatámadásoknak, ami súlyos veszteségeket okozna a legénység soraiban.
Mi az USA jelenlegi stratégiája?
Ahelyett, hogy a szárazföldi pontok vagy szigetek elfoglalásával próbálkozna, az USA Központi Parancsnoksága (CENTCOM) nemzetközi vizeken, a szorostól keletre tart fenn tengeri blokádot az iráni kikötőkkel szemben, folyamatos aknamentesítési műveleteket végez, és kísérőhajókkal igyekszik fenntartani a globális olaj- és kereskedelmi forgalom biztonságát.
