Ki lesz „Miskolc Magyar Péter”-e? Monospermia van

Nem mindegy? Hadd szenvedjen!
„Egymás után állítják le a működéshez szükséges kifizetéseket, valamint ütemeznek át vagy állítanak le kulcsfontosságú beruházásokat. A leállításokkal ugyan átmenetileg megszűnik a kifizetés, így a kasszában pillanatnyilag több marad – de a valóságban szó sincs spórolásról!
A napi problémákat egyszerűen a költségvetésben nem látható hitelezéssel hidalják át, illetve késleltetve rendelik meg vagy fizetik ki azoknak a munkáját, akik az állam működéséhez járulnak hozzá.
Mi ennek a közvetlen következménye?
• Elmaradnak a túlórák kifizetései.
• A kórházak nem fizetnek a beszállítóknak.
• Az állam szintén adós marad a MOL-nak az üzemanyagért.
• Leállítják az utak karbantartását.
Ez nem spórolás vagy költségvetési bravúr, ez egyenesen az út a csőd felé! Jelenleg semmi más nem történik, mint a költségsorok átszervezése és átnevezése, további hitelek felvétele és az államadósság drasztikus növelése.
Az IMF megjelenése nem örömhír!
Az IMF-hitel és a vele járó megszorítások a lakosságot húsbavágóan fogják érinteni. Az IMF-hitel nem egy szabad felhasználású kínai hitel, ami mögött nincsenek társadalmi elvárások. Az IMF-hitel hatalmas megszorításokkal, politikai nyomásgyakorlással, rövid és középtávon pedig recesszióval jár az adott országban.
És mi a helyzet az EU-s pénzekkel?
Az EU-s forrásokat utólagos elszámolással utalják ki. Ez azt jelenti, hogy először el kell költeni a még nem létező pénzt. Ha ez nem áll rendelkezésre, csak hitelből tudod megtenni. Tehát ahhoz, hogy hozzájuss 6000 milliárd forint támogatáshoz, először fel kell venned 6000 milliárd forint hitelt.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A hitel a nyakadon marad, az EU-s pénzről és annak kifizetéséről pedig valójában utólag, az elszámolási időszakban döntenek. Nem elég, hogy Ursula és népi zenekara azt mondja, hogy „mehet a lé”, a kifizetést az elszámolás során még bármikor elutasíthatják. Adtam is meg nem is, igaz?!
A nyugatról felvett hitel és annak kamatai itt maradnak a nyakunkon, miközben a pénzt a megnyert pályázatok után a nyugati vállalatok (például a Strabag) kiviszik az országból. Még a maradéktalanul megérkező források esetében is – ha mindent visszafizetünk a hitelezőknek, és nem másra használjuk fel –, a kamatterhek akkor is minket terhelnek. Na, ennyit a jótékony EU-ról és a forrásaik felhasználásáról!”