Dr. Cortney S. Warren klinikai pszichológus több olyan kifejezésre is felhívta a figyelmet, amelyek az érzelmek érett kezelésének nehézségeire utalhatnak. Ilyen például, ha valaki nem vállalja a felelősséget a saját hibáiért, nem veszi figyelembe mások érzéseit, vagy mindenáron azt akarja bizonyítani, hogy neki van igaza.
„Nem az én hibám” vagy „A te hibád”
Az egyik jellemző kommunikációs minta lehet a saját döntésekért és hibákért vállalt felelősség tartós hárítása. Ahelyett, hogy az illető átgondolná, mit lehetett volna másképp csinálni, inkább automatikusan hibást keres.
Hibáink beismerése önismeretet igényel, valamint azt, hogy szembenézzünk a kellemetlen érzésekkel. A felelősség hárítása egyszerűbb megoldásnak tűnhet, azonban az érett kommunikáció része, hogy képesek vagyunk beismerni a saját hibáinkat, és tanulunk belőlük. Ez a hozzáállás a kapcsolatokban is elősegítheti a bizalom kialakulását.
5 jel, hogy érzelmileg éretlen személlyel van kapcsolatban
Vannak, akik hetek alatt képesek kiszívni az emberből az összes energiáját. Náluk minden nagyon intenzíven indul: hatalmas érzelmek, elképzelhetetlen közelség, állandóan fent lévő adrenalin. Aztán jön a hideg zuhany: a csend, a távolságtartás, a zavarodottság. És máris egy olyan kapcsolatban van az ember, ahol nem tudja, mi is a szerepe: partner, terapeuta, vagy minden trauma okozója. Íme öt jel, hogy érzelmileg éretlen személlyel áll kapcsolatban!
„Én megmondtam” vagy „Megint igazam volt”
Ez a fajta megjegyzés akkor is előkerülhet, amikor a probléma már megoldódott. Ahelyett, hogy a következő lépésre koncentrálnánk, a hangsúly azon van, hogy ki látta előre a történteket.
A pszichológus szerint ez összefügghet azzal, hogy valaki mindenáron érvényesíteni szeretné a saját álláspontját. Ilyenkor nem feltétlenül a probléma legjobb megoldása kerül a középpontba, hanem az, hogy kinek volt igaza.
Egy jól működő kapcsolatban azonban a közös megoldás megtalálása fontosabb annál, mint az, hogy ki nyeri meg a vitát.
„Nincs rád szükségem”
Elsőre ez a mondat a függetlenség kifejezésének tűnhet, bizonyos helyzetekben azonban védekező reakció is lehet. A túlzott önállóság hangsúlyozása mögött akár az elutasítástól vagy a sérüléstől való félelem is állhat.
A másokra való támaszkodás és a segítségkérés önmagában nem a gyengeség jele. Az egészséges függetlenség azt is jelenti, hogy képesek vagyunk önállóan dönteni, miközben elfogadjuk a segítséget.
„Túlreagálod” vagy „A semmiből csinálsz problémát”
Ezek a mondatok könnyen lezárhatnak egy kellemetlen beszélgetést, de nem ez a megoldás. Ha valaki szomorú, fél vagy csalódott, ne kérdőjelezzük meg az érzéseit, inkább próbáljuk megérteni, miért érez így.
Nem kell egyetérteni a másik emberrel ahhoz, hogy elismerjük az érzéseit. Már az is sokat számít, ha jelezzük: megértjük, hogy az adott helyzet számára nehéz vagy bántó.
Nemcsak az számít, milyen kifejezéseket használ valaki, hanem az is, hogyan reagál a kritikára, a konfliktusokra vagy az eltérő véleményekre. Különösen arra érdemes figyelni, ha bizonyos kommunikációs minták rendszeresen ismétlődnek.
Az érzelmi intelligencia szerencsére jól fejleszthető: megtanulhatjuk jobban kezelni a saját érzéseinket, odafigyelni másokra, és felismerni, ha valamiben nekünk is van felelősségünk. A felsorolt mondatok ezért inkább arra adhatnak lehetőséget, hogy átgondoljuk, hogyan viselkedünk és kommunikálunk különböző helyzetekben.

Egy válasz
28 éve megkapom állandóan, hogy túlreagálom a dolgokat, amikor mesélni akarom, mi történt velem, meg irigykedek másokra, amikor felhívom a figyelmet arra, hogy valaki nem azért él jól, mert megérdemli, hanem rosszat tett. Vállalom a felelősséget a saját bakijaimért, ugyanis 2011. óta tanulok beszélgetni, azelőtt megnémultam teljesen a rettegtetések miatt, nem érintkeztem, csak hivatalos ügyekben. Másokat vádolni a sorsom miatt természetes következménye a történteknek, ami pár éve történik, hogy mielőtt meghalok, utolsó szó jogán elmondjam a felfoghatatlan tetteit a városnak, mivel senki sem tud segíteni. Félretettem a szégyenemet, mert az ember soha nem panaszkodik, nem beszél magáról, ha történik vele valamilyen megrázó dolog.