TÖRTÉNELMÜNK – MA 82 ÉVE – ” 1944. október 5-én magyar csendőrök 20 romát gyilkoltak meg, és temettek el egy tömegsírba a Békés megyei Dobozon. A tragédia a roma holokauszt egyik iszonyú traumája, de a dobozihoz hasonlóan még vagy féltucatnyi feltáratlan tömegsírban nyugszanak legyilkolt romák. – A békés megyei Doboz temetőjében 20 roma ember, tizenöt férfi, két nő és három gyermek, ott, ahová pontosan 82 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték őket. – 1944. október elején a magyar hadsereg kötelékében harcoló első páncélos hadosztály Sarkadon állomásozó csoportja a környék falvaiban letartóztatta azokat, akikről azt feltételezték, hogy valamilyen formában együttműködtek az oroszokhoz átállt románokkal. 50 embert fogtak el, romákat és nem romákat vegyesen. Köztük volt a helyi pap is. A cigányok bűne a visszaemlékezők szerint az volt, hogy ételt fogadtak el a beérkező katonáktól. – A foglyokat a sarkadi csendőrlaktanyába szállították, ahol tábori csendőrök és katonák rettenetesen összeverték, megkínozták őket. Október 5-én a foglyokat Boldizsár János csendőrőrmester és csapata Szentes felé hajtotta. Este 10 körül érkeztek a dobozi Wenckheim- kastélyhoz. Itt a cigányokat különválasztották a többiektől, akiket az épület istállójába zártak. A 20 főből álló roma csoportot (15 férfit, 2 asszonyt és 3 gyermeket) viszont továbbvitték a dobozi temetőbe. A romákat a földre fektették, sortüzet zúdítottak rájuk, majd, hogy spóroljanak a lőszerrel, kézigránátokat hajítottak rájuk. A holttesteket ezután a közelben lakó dobozi romákkal földeltették el. Az elkövetők csak 1956-ban kerültek bíróság elé. Boldizsárt életfogytig tartó, társait 5 – 8 év börtönbüntetésre ítélték.” A gyilkossággal foglalkozik Závada Pál Természetes fény című regénye is. A roma Holokauszt áldozatai sokhelyütt ma is jeltelen sírban fekszenek. Így a lajoskomáromi, kiskassai, szabadbattyáni, lenti és a várpalotai Grábler tó melletti tömeggyilkosság áldozatai máig végtisztesség nélkül nyugszanak. A várpalotai áldozatok emlékművének felállítását 1974-ben roma értelmiségiek kezdeményezték, de a helyi hatóságok ezt megakadályozták. A német megszállást követően becslések szerint 30–70 000 romát deportáltak a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba, és ötezer romával orvosi kísérleteket is végeztek..” – A háború után a Budapesti Népbíróság a dobozi mészárlást jogerősen háborús bűntettnek minősítette, és a felelősök egy részét elítélte.
Forrás – https://hvg.hu/…/20141005_70_evvel_ezelott_tortent_a…
7 Responses
nem jutott ránk ideje a kormányfőnek, mert várta a Vecsési Káposztafesztivál.
xxxxxxx
borsod24
xxxxxxxxxx
Miért cirkált Miskolc fölött a rendőrségi helikopter 👇
TÖRTÉNELMÜNK – MA 82 ÉVE – ” 1944. október 5-én magyar csendőrök 20 romát gyilkoltak meg, és temettek el egy tömegsírba a Békés megyei Dobozon. A tragédia a roma holokauszt egyik iszonyú traumája, de a dobozihoz hasonlóan még vagy féltucatnyi feltáratlan tömegsírban nyugszanak legyilkolt romák. – A békés megyei Doboz temetőjében 20 roma ember, tizenöt férfi, két nő és három gyermek, ott, ahová pontosan 82 évvel ezelőtt magyar csendőrök és katonák lőtték őket. – 1944. október elején a magyar hadsereg kötelékében harcoló első páncélos hadosztály Sarkadon állomásozó csoportja a környék falvaiban letartóztatta azokat, akikről azt feltételezték, hogy valamilyen formában együttműködtek az oroszokhoz átállt románokkal. 50 embert fogtak el, romákat és nem romákat vegyesen. Köztük volt a helyi pap is. A cigányok bűne a visszaemlékezők szerint az volt, hogy ételt fogadtak el a beérkező katonáktól. – A foglyokat a sarkadi csendőrlaktanyába szállították, ahol tábori csendőrök és katonák rettenetesen összeverték, megkínozták őket. Október 5-én a foglyokat Boldizsár János csendőrőrmester és csapata Szentes felé hajtotta. Este 10 körül érkeztek a dobozi Wenckheim- kastélyhoz. Itt a cigányokat különválasztották a többiektől, akiket az épület istállójába zártak. A 20 főből álló roma csoportot (15 férfit, 2 asszonyt és 3 gyermeket) viszont továbbvitték a dobozi temetőbe. A romákat a földre fektették, sortüzet zúdítottak rájuk, majd, hogy spóroljanak a lőszerrel, kézigránátokat hajítottak rájuk. A holttesteket ezután a közelben lakó dobozi romákkal földeltették el. Az elkövetők csak 1956-ban kerültek bíróság elé. Boldizsárt életfogytig tartó, társait 5 – 8 év börtönbüntetésre ítélték.” A gyilkossággal foglalkozik Závada Pál Természetes fény című regénye is. A roma Holokauszt áldozatai sokhelyütt ma is jeltelen sírban fekszenek. Így a lajoskomáromi, kiskassai, szabadbattyáni, lenti és a várpalotai Grábler tó melletti tömeggyilkosság áldozatai máig végtisztesség nélkül nyugszanak. A várpalotai áldozatok emlékművének felállítását 1974-ben roma értelmiségiek kezdeményezték, de a helyi hatóságok ezt megakadályozták. A német megszállást követően becslések szerint 30–70 000 romát deportáltak a komáromi Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba, és ötezer romával orvosi kísérleteket is végeztek..” – A háború után a Budapesti Népbíróság a dobozi mészárlást jogerősen háborús bűntettnek minősítette, és a felelősök egy részét elítélte.
Forrás – https://hvg.hu/…/20141005_70_evvel_ezelott_tortent_a…
11 ezer forinttól lehet retúr repülőjegyekre lecsapni Budapestről – 9 európai város 20 ezer alatt ✈️👉