Megnyitották a IX. Nemzetközi Magyarságtudományi Kongresszust
A megnyitón prof. dr. Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora hangsúlyozta, különleges pillanat az egyetem és Miskolc életében, hogy a magyarságtudomány nemzetközi közössége ezekben a napokban a városban találkozik. Mint fogalmazott, a kongresszus egyszerre ad lehetőséget a tudományos eredmények összegzésére, valamint új kérdések, együttműködések és szakmai kapcsolatok kialakítására. Az idei témát különösen időszerűnek nevezte, hiszen egy közösség önismerete nemcsak múltjának, nyelvének és kultúrájának ismeretét jelenti, hanem azt a képességet is, hogy önmagára mások szemével tudjon tekinteni. A magyarságkép nem egyszerű tükörkép, hanem párbeszéd a múlttal és a jelennel, valamint a saját és más kultúrák között.
Forrás: Vajda János
Horváth Zita kiemelte, a magyarságtudomány sokféle tudományterületet és nézőpontot kapcsol össze, és éppen ez a sokszínűség jelenti az egyik legnagyobb erejét.
A tudomány feladata nem falak építése, hanem hidak teremtése múlt és jelen, nemzedékek, kultúrák és tudományterületek között
– mondta.
A magyarságképet mások szemén keresztül is vizsgálják
Prof. dr. Andrea Seidler, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság elnöke arról beszélt, hogy az önismeret nem csupán annak tudása, hogy kik vagyunk. Ehhez hozzátartozik múltunk, értékeink, lehetőségeink és korlátaink ismerete, valamint az is, hogy képesek legyünk önmagunkat térben és időben elhelyezni. Ehhez azonban elengedhetetlen mások megismerése és annak vizsgálata, hogyan látnak bennünket kívülről. A magyarságkép soha nem volt egységes és változatlan. Másként látták a magyarokat különböző történelmi korszakokban, Európa eltérő régióiban, a szomszédos országokban és a világ távolabbi részein is. Ugyanakkor a magyarok önmagukról kialakított képe is folyamatosan változott. A kongresszus éppen arra kínál lehetőséget, hogy ezeket a különböző nézőpontokat egymás mellé helyezzék, összevessék és közösen értelmezzék.
Huszonkét ország kutatói képviseltetik magukat
Dr. Baka András köztársasági elnök a beszédében kiemelte, hogy a kongresszus több évtizedes történetének hagyománya szerint a mindenkori köztársasági elnök fővédnökségével támogatja a rangos tudományos eseményt. Rámutatott, míg húsz évvel ezelőtt a kongresszuson mindössze egyetlen külföldi előadó vett részt, ma már 22 ország hungarológiai műhelyei képviseltetik magukat. Szerinte ez nem pusztán számbeli gyarapodás, hanem annak bizonyítéka, hogy létrejött és megerősödött egy nemzetközi szakmai közösség.
A magyarságkép vizsgálata az önismeret egyik fontos forrása
Baka András szerint annak megértése, hogy milyen történelmi tapasztalatok, kulturális találkozások és akár félreértések alakították a magyarokról kialakult képet, közelebb vihet bennünket saját közösségünk pontosabb megértéséhez is.
Hangsúlyozta, a magyarságkép nem csupán örökség, hanem alakítható is a kultúrával, tudományos eredményekkel és azzal, ahogyan magyarként jelen vagyunk a világban.
Külön örömét fejezte ki amiatt, hogy a kongresszusnak Miskolc és Sárospatak ad otthont. Mint mondta, Miskolc az alkotóerő és a mérnöki gondolkodás városa, míg Sárospatak a magyar szellemi élet évszázados műhelye.
