A hét közepén néhány napra mérséklődig a hőség, a jelenlegi előrejelzések szerint azonban már a jövő hét elejétől ismét 33–35 Celsius-fok közelébe emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet. A rövid lehűlés ezért nemcsak fellélegzést, hanem lehetőséget is ad arra, hogy felkészítsük otthonunkat a nyár következő forró időszakára. A tartós hőség ellen az árnyékolás, a tudatos szellőztetés és a megfelelően használt klímaberendezés együtt nyújthat hatékony védelmet.
A július eleji kánikulát követően átmenetileg mérséklődik a hőség Magyarországon. A jelenleg elérhető tíznapos előrejelzés Budapest térségében július 8–9-ére 27 Celsius-fok körüli maximumokat jelez, jövő hét elejétől azonban ismét 33–35 fokos nappali csúcsértékek következhetnek.
„Egy hidegfront után hajlamosak vagyunk azt érezni, hogy túl vagyunk a nehezén, miközben július elején még a nyár jelentős része előttünk áll. A hűvösebb napokat érdemes felkészülésre használni: ellenőrizni az árnyékolást, kitisztíttatni a klímaberendezéseket és kialakítani azt a napi rutint, amellyel egy újabb hőhullám idején is kordában tartható a lakás hőmérséklete” – mondta Stuller István, a Gree Légkondicionálók műszaki szakértője.
Már nem egy-egy szélsőséges napról van szó
Az időjárás természetes módon változékony: egy forró időszakot követhet hidegfront, zivatar vagy több napig tartó enyhülést. A hosszabb távú éghajlati adatok alapján azonban Európa több mint kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. Ezért egyre gyakoribbak a tartós hőhullámok és az aszályos időszakok.
Ez a folyamat Magyarországon is jól mérhető: a HungaroMet szerint a hőhullámos napok száma több térségben 15–17 nappal nőtt a múlt század eleje óta. A 2025-ös nyár 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb az 1991–2020-as átlagnál, így 1901 óta a hetedik legforróbbnak bizonyult. A városokban mindezt tovább erősíti a hőszigethatás: az aszfalt, a beton és a sötét tetők nappal elnyelik, este pedig lassan adják le a hőt, ezért a sűrűn beépített területek éjszaka is nehezebben hűlnek le.
A tartós hőség fokozott egészségügyi kockázatot jelenthet, különösen az idősek, a kisgyermekek, a várandósok, a krónikus betegségben szenvedők és az egyedül élők számára. A WHO ezért azt javasolja, hogy a legmelegebb időszakokban lehetőség szerint tartsuk hűvösen az otthont, használjuk ki az éjszakai hűvösebb levegőt, napközben pedig csökkentsük a közvetlen napsugárzás és a beltéri hőtermelés hatását.
„A legjobb eredményt több kisebb intézkedés együtt adja. A külső árnyékolás, az éjszakai szellőztetés és a beltéri hőforrások csökkentése sokáig lassíthatja a lakás felmelegedését. Ezeket akkor is érdemes alkalmazni, ha van klímaberendezés, mivel kisebb terhelés mellett kevesebb energiából tartható fenn ugyanaz a komfort” – tette hozzá Stuller István.
Klímahasználat a hőségben: a megfelelő beállítás a komfort és a takarékosság kulcsa
A klímaberendezés használatának egyik leggyakoribb hibája, hogy a készüléket a hőségben túl alacsony hőmérsékletre állítják. Amikor kint 35–38 fok van, a 21–22 fokos beltéri célérték nemcsak jelentős energiafelhasználást okozhat, hanem a szervezetet is megterhelheti a kinti és benti környezet közötti hirtelen váltás.
Az NNGYK ajánlása szerint a klimatizált helyiség a külső hőmérsékletnél lehetőleg 5–8 Celsius-fokkal, de legfeljebb 10 fokkal legyen hűvösebb. Hőségriasztás idején a hatóság jellemzően legfeljebb 6–8 fokos különbséget és 25 foknál nem alacsonyabb beállítást javasol.
„A klíma feladata nyáron nem csak az, hogy hűs levegőt teremtsen a lakásban, hanem hogy biztonságos és kellemes környezetet biztosítson. A túl alacsony beállítás nem feltétlenül jelent nagyobb komfortot. Sok esetben a 26–27 fokos célhőmérséklet, megfelelő páratartalommal és légmozgással, sokkal természetesebb érzetet ad” – mondta a Gree szakértője.
A készüléket célszerű egyenletesen működtetni, nem pedig megvárni, amíg a lakás teljesen átforrósodik, majd maximális teljesítménnyel rövid idő alatt lehűteni. Az inverteres légkondicionálók a teljesítményüket folyamatosan a szükséglethez igazítják, ezért egy stabil hőmérséklet fenntartása általában kedvezőbb működési körülményeket teremt számukra.
Arra is ügyelni kell, hogy a hideg légáram ne közvetlenül az ágyra, az íróasztalra, a kanapéra vagy az ott tartózkodókra irányuljon. A klímaberendezés emellett jellemzően nem biztosít önmagában frisslevegő-utánpótlást, ezért a megfelelő időpontban végzett szellőztetés klimatizált lakásban is ugyanúgy szükséges.
A modern klíma már nem kizárólag nyári berendezés
A korszerű lakossági klímák többsége levegő-levegő hőszivattyúként működik. Nyáron hőt von el a belső térből és a kültérbe szállítja, fűtési üzemmódban pedig megfordítja ezt a folyamatot: a külső levegőben található hőt juttatja be az épületbe.
„A klímaberendezés ma már nem feltétlenül olyan eszköz, amelyet néhány nyári hétre vásárolunk. Egy jól kiválasztott és megfelelően méretezett készülék egész évben része lehet az otthon komfortjának. Ehhez azonban nem elegendő pusztán a szoba alapterületét figyelembe venni: számít a tájolás, az üvegfelületek nagysága, a szigetelés, a belmagasság és az is, hogy kizárólag hűteni vagy fűteni is szeretnénk vele” – hangsúlyozta Stuller István.
A felkészülés nem a hőhullám első napján kezdődik
A hosszú távon a legjobb eredményt a passzív és aktív megoldások összehangolása adja.
A hűvösebb napokon célszerű ellenőrizni a szűrők állapotát, szükség esetén szakemberrel elvégeztetni a tisztítást és a karbantartást, valamint kipróbálni a készüléket, mielőtt ismét tartós hőség érkezik. A rendszeres karbantartás nemcsak a hatékony működéshez fontos, hanem a beltéri levegő minősége és a készülék élettartama szempontjából is.
A tudatos használathoz hozzátartozik az ajtók és ablakok zárva tartása működés közben, az észszerű célhőmérséklet, a megfelelő ventilátorfokozat és az időzítési funkciók használata. Éjszaka sok esetben nincs szükség ugyanolyan intenzív hűtésre, mint napközben; a sleep vagy éjszakai üzemmód segíthet elkerülni a túlhűtést.
„A jövő otthona nem attól lesz komfortos, hogy korlátlanul hűtjük, hanem attól, hogy minél kevesebb hőt engedünk be, a szükséges hűtést pedig hatékonyan és szabályozottan biztosítjuk. A klíma ebben fontos eszköz, de az árnyékolással, a szigeteléssel és a tudatos használattal együtt működik igazán jól” – foglalta össze Stuller István.
