MIKOR AKAR VÉGRE VALAKI FELÉBREDNI MISKOLCON?! Megint egy brutális aszály küszöbén állunk.
A folyók apadnak, a tavak eltűnnek, a föld repedezik… és közben Miskolcon vajon hány ember foglalkozik komolyan a város vízmegtartó képességével? 
Milyen terve van a városvezetésnek?
Van egyáltalán stratégia?
Készült bármilyen szakmai anyag arról, hogyan tartjuk meg a csapadékot, hogyan óvjuk meg a város zöldfelületeit, hogyan készülünk a következő évek vízhiányára? 
Mert ami most látszik, az tragikomédia.
A Szinva-parton a két éve ültetett fák sorra száradnak ki úgy, hogy néhány méterre vannak a medertől. 
Ez lenne a „zöld város”?
Ez lenne a gondos városüzemeltetés?
Fát ültetni még nem környezetvédelem. Azt életben is kell tartani!
Közben az ország több pontján már vészjósló a helyzet:
Szolnoknál a Tisza történelmi mélypont közelében van.
A Velencei-tó akár nyár közepére teljesen kiszáradhat.
Ez már nem jövőidő. Ez MOST történik. 
És mit hallunk? Semmit.
Látványprojektek vannak, propaganda van…
de valódi vízgazdálkodási program?
Előrelátás?
Válságkezelési terv?
Az mintha nem lenne.
A két újonnan megválasztott tiszás képviselőhöz is szól a kérdés: itt az idő bizonyítani!
Nem Facebook-posztokra van szükség, hanem szakemberek bevonására, konkrét intézkedésekre és azonnali cselekvésre. 
Mert ha most sem lépünk, akkor néhány év múlva már nem arról fogunk vitatkozni, hogy milyen legyen egy park… hanem arról, lesz-e egyáltalán víz.
A természet nem vár kampányidőszakra.
A szárazságot nem érdekli a pártpolitika.
De a felelősség nagyon is emberi.
