A nyugdíjak és a nyugdíjasok anyagi helyzetének kérdése mindig is a magyar politika egyik kiemelt témája volt, különösen választások előtt, ami persze nem meglepő annak fényében, hogy a 65 év felettieket tartják a politikailag legaktívabb korosztálynak. A különböző politikai pártoknak, különösen az újraválasztásért küzdő kormánypártoknak elemi érdekük, hogy a mindenkori nyugdíjasok úgy érezzék, kiemelt figyelmet fordítanak rájuk. Medgyessy Péter a 2002-es választások előtt lengette be a 13. havi nyugdíjat, az MSZP pedig meg is nyerte a választásokat. A Fidesznél sem alakult ez másképp, 2022 februárjában, a választások előtt 2 hónappal a kormány a teljes 13. havi nyugdíjat kifizette, pedig ekkor az eredeti terveik szerint még csak félhavi juttatás járt volna. Az elszálló élelmiszerárak ellensúlyozására Orbán 2025 februárjában először áfa-visszatérítést, majd élelmiszer-utalványt ígért a nyugdíjasoknak, 2025 végére pedig megérkezett az újabb választási ígéret: 2026-tól fokozatosan bevezetik a 14. havi nyugdíjat is.
A nyugdíjasok szavazataiért folyó harcba természetesen a Tisza is beszállt, 2025 szeptemberében Magyar Péter egy sor ígéretet tett a nyugdíjasoknak. A Tisza Párt kormányra kerülése esetén 100, illetve 200 ezer forintos SZÉP-kártyát adna a nyugdíjasoknak, 120 ezer forintos minimálnyugdíjat vezetne be, és duplájára emelné az időskorúak járadékát.
Úgy tűnik tehát, hogy politikai játszótér lett a magyar nyugdíjrendszerből, amit a pártok leginkább szavazatszerzésre használnak a választások előtti osztogatásokkal. Ez pedig részben meg is magyarázza, miért nem jött létre Magyarországon soha egy olyan nyugdíjrendszer, ami a nyugdíjasok jelentős részének garantálna biztos megélhetést. Hazai és külföldi nyugdíjszakértők persze évtizedek óta arról beszélnek, hogy a magyar nyugdíjrendszerrel alapjaiban vannak problémák: egyre szembetűnőbb az időskori elszegényedés, és a rendszer pénzügyileg nem fenntartható. A szakértők már számos javaslatot készítettek kisebb, könnyen megvalósítható reformlépésektől egészen az átfogó reformcsomagokig, de a politikai diskurzusba ezek a javaslatok vagy be sem kerülnek, vagy ha mégis, akkor legfeljebb ferdítésekkel tálalva, lejáratókampányként jelennek meg, például amikor azt a fals információt terjeszti a kormány, hogy az Európai Bizottság elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Fotó: Módosított vagy szintetikus tartalom
