2026. január elsején lép életbe az önazonosság védelmét gyakorló rendelet Felsőzsolcán. A beilleszkedés feltétele többek közt, hogy a beköltöző és vele együtt költöző hozzátartozók legalább három évig nem szegik meg a közösségi együttélés helyi szabályait, de a lakcímlétesítés és feltételei is rendeletileg meghatározottak.

– mondta Szarka Tamás polgármester.

– tette hozzá.

Hogy valaki lakcímet létesíthessen Felsőzsolcán, többféle feltételnek kell megfelelnie. Egyrészt 50 ezer forintos hozzájárulást kell megfizetnie, illetve csak olyan ingatlanba jelentkezhet be, ahol rendelkezésre áll az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízhálózat, az ingatlan-nyilvántartásban lakóházként van feltüntetve, illetve az épület nagyságának el kell érnie az egy főre eső 15 négyzetmétert.

A büntetlen előélet is követelmény

– mondta a polgármester.

A betelepülési hozzájárulás kiváltható

Ennek az az üzenete, hogy egyrészt szeretnék az ide költözőket egy kis közösségi szerepvállalásra buzdítani, másrészt pedig, sajnos a polgárőrség létszáma nem túl magas, így ezzel segítenék az ő létszámuk növelésének biztosítását.

boon.hu

Fotó. Alsózsolca, archív

Korábban írtuk

Térképre tette a Roma Sajtóközpont azt a 120 magyar települést, ahonnan kitiltanák a cigányokat

Kende Ágnes

november 7.

társadalom

Megosztás

• A 219 lelkes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, Tomoron nem létesíthet lakcímet az, akit a képviselő-testület a rendelkezésére álló információk birtokában, a betelepülő személy ismert előélete alapján és személyes meghallgatást követően a közösségi együttélés szabályainak betartására alkalmatlannak tart.
• A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, 2300 lakosú Tiszaeszláron nem létesíthet lakcímet az a nagykorú, aki a kérelme benyújtását megelőző 2 évben nem rendelkezik legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal.
• A Pest megyei, 12 ezer lakosú Pilis településen nem létesíthet lakcímet, aki a magyar nyelvet nem érti és nem beszéli, vagy akit a bíróság meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt, vagy aki nem rendelkezik legalább egy éve folyamatosan fennálló társadalombiztosítási jogviszonnyal, vagy nem rendelkezik ugyanilyen hosszan munkaviszonnyal, továbbá aki nem tudja igazolni, hogy rendszeres és a minimálbért elérő jövedelemmel bír.
• A zempléni Sátoraljaújhelyen nem létesíthet lakcímet az, aki nem rendelkezik legalább érettségi bizonyítvánnyal vagy középfokú szakképesítést tanúsító okirattal.
• A hevesi Pélyen nem létesíthet lakcímet, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban vagy akinek bármilyen adótartozása van.
• A borsodi Taktaharkány rendelete felsorolja, hogy a lakcímlétesítés feltételeként előírt legalább középfokú szakképesítés, amellyel rendelkeznie kell a nagykorú betelepülőnek, melyek legyenek, így különösen egészségügyi, elektronikai és elektrotechnikai, élelmiszeripari, építőipari, épületgépészeti, fa- és bútoripari, gépészeti, oktatási, rendészeti és közszolgálati, szociális ágazatokba tartozó szakképzettségek, vagy felsőfokú végzettségek.
• A szintén borsodi Beret község önkormányzati rendelete is legalább középfokú szakképesítési feltételt ír elő a lakcím létesítéséhez, és szintén felsorolja, milyen szakképzettséggel.
• A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Újszász rendelete szerint lakóhelyet vagy tartózkodási helyet az a betelepülő létesíthet, aki lakcímlétesítés esetén az adott ingatlanra bejelentett személyek száma nem haladja meg a 10 főt, vagy meghaladja ugyan, de minden személy számára biztosított 10 m² lakóterület.
• A betelepülési hozzájárulás előírásával is sok település élt: Rajkán 1 500 000 Ft, Hugyagon a megvásárolni szándékozott ingatlan vételárának 10 százaléka, Kallósdon 300 000 Ft, Tiszaeszláron 50 000 Ft, Újszászon 50 000 Ft, Vámosszabadiban 20 000 Ft, Pilisen 100 000 Ft a hozzájárulás összege.

Bár Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter augusztusban kikérte magának, hogy romaellenes volna az önazonossági törvény, a mai napig 120 településen fogadtak el olyan önazonosságról szóló rendeletet, amivel az önkormányzatok szűrni tudják, hogy kik költözhetnek be. A kormány eredetileg úgy próbálta becsomagolni a július 1-én hatályba lépett, a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt, mintha csak egyes frekventált helyeken lévő településeket szeretne megvédeni a túlnépesedéstől, de hamar világossá vált − és a térképre nézve még inkább egyértelmű − amit egyes szakemberek egyébként az első pillanattól állítottak: ez a törvény nem más, mint a faji alapú kirekesztés jogi normalizálása, és az egész arról szól, hogy ki lehessen tiltani a romákat egyes településekről.

November 7-én, pénteken jelent meg a Roma Sajtóközpont Facebook-oldalán a hír, hogy több civil szervezet – köztük a Roma Parlament, a Romano Drom és a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete – panasszal fordult az Európai Bizottsághoz, a kormányhivatalokhoz és az Alapvető Jogok Biztosához az önazonossági törvény miatt, kötelezettségszegési eljárást kérve a magyar kormánnyal szemben.

Az írják, hogy országosan már közel 120 beköltözést korlátozó rendelet van érvényben, „térképünkön látszik, hogy továbbra is Északkelet-Magyarország a legaktívabb térség, a terjedés bokorszerű. Heves város körül Jászszentandrás csatlakozásával nyugatról is »határt húztak«, alig maradt közvetlen szomszéd rendelet nélkül”.