A romák kirekesztését normalizáló „önazonossági törvény” Európa alapértékeinek próbatétele

A szakértők a kezdetektől figyelmeztettek, hogy a törvény könnyen a romák falvakból való kitiltását legalizálhatja, amely gyakorlat egyébként informálisan már régóta fennáll. Volt, ahol a falu összefogott, és inkább megvették az eladósorba kerülő házat, minthogy roma család költözhessen be, míg más esetekben, például Mezőkeresztesen, maga a polgármesteri hivatal vásárolta fel az üres ingatlanokat, azzal az indokkal, hogy azokat majd szolgálati lakásokká vagy fiatal családok számára szánt otthonokká alakítják. 2015-ben Mezőkeresztes polgármestere nyílt felhívást is közzétett a város hivatalos önkormányzati újságjában „Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését” címmel, hogy felszólítsa a lakosokat, ne adják el ingatlanjaikat más településekről érkező romáknak. Ebből az esetből 2015-ben még botrány lett: a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) panaszt is benyújtott, amelynek nyomán az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy a polgármester zaklatást követett el a romákkal szemben, ezzel megsértve az egyenlő bánásmód elvét. Ám most, tíz évvel később, már ez az intézményes védelem is megszűnt. 2021. január 1-től az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH) bezárták, feladatait az Alapvető Jogok Biztosához helyezték át, ami jelentősen gyengíti a diszkriminációval szembeni jogvédelem hatékonyságát. Amíg az EBH önálló, hatósági jogkörrel rendelkező szervként kötelező erejű döntéseket hozhatott és szankciókat is kiszabhatott, addig az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala csupán ajánlásokat tehet, vizsgálatokat folytathat le, de jogi kényszerítő eszközökkel már nem élhet.