Azzal senkinek nem lesz gondja, hogy most rövid leírásokat találjon Krasznahorkai főbb műveiről. De mi, fogalmatlanok, hagyatkozzunk a kiadója, a Magvető iránymutatására, olyannyira minket szólít meg a posztjuk felütése: „Nem olvastál még semmit Krasznahorkai Lászlótól? Segítünk, melyik könyvvel kezdd!” Ezt a hármat ajánlják:
Sátántangó Krasznahorkai László első regénye, éppen 40 évvel ezelőtt jelent meg. Valamikor a nyolcvanas évek elején játszódik, valahol Délkelet-Magyarországon, egy egykor volt mezőgazdasági telep eleven romjain. Örök érvényű példázat az ember törékeny mivoltáról, a menekülésről és a maradásról, a kegyelemről és a könyörületről. Tarr Béla kultikus filmet forgatott belőle.
Seiobo járt odalent Az elbeszéléseknek nemcsak az emberek a hősei, hanem a világ más elemei is: a természet, a teremtés, a világban föltételezett transzcendens lényeg önmagukban tökéletes, céltalanul és végső soron értelmetlenül szép alkotásai. A kötet szinte valamennyi elbeszélése egyetlen végtelennek tűnő mondatból áll.
Herscht 07769 Herscht 07769 – mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a könyv főhőse, a thüringiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizalmas, válasz esetén pedig a postás úgyis megtalálja a név és az irányítószám alapján. A történet napjaink Németországában játszódik, annak is a mélabús keleti felében, amely egyszerre Johann Sebastian Bach műveinek forrásvidéke és a neonáci mozgalmak egyre kevésbé titkos bázisa. (Kritikánk itt.)
És hogyan olvassunk?
Tegnap óta sokat halhattunk mi, egyszerű emberek, Krasznahorkai apokaliptikus világáról és a társadalom szélén élő szereplőiről. Ezen felül belefuthattunk olyan tartalmi leírásokba, amelyekre sokan felkapják a fejüket:
- Az ellenállás melankóliájában „egy fagyba dermedt kisvárosban baljós események követik egymást, egy vándorcirkusz, egy hatalmas, kitömött bálna és egy különleges, gnóm férfi is az események részeseivé válnak”;
- a Zsömle odavan főszereplője a 91 éves Kada Józsi bácsi, a nyugdíjas villanyszerelő, aki nem szeretné nagydobra verni, hogy IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottjaként Árpád-házi I. József néven tarthatna igényt a magyar trónra.
De egy sor hozzáértőnek látszó ember, aki – velünk ellentétben – egy-két oldalnál több Krasznahorkait olvasott, azt javasolja, hogy ne a témák vagy a hangulat, hanem a mondatok felől közelítsünk. A fent kattintható könyves podcastünkben pont ez volt a fő kérdés: hogyan olvassunk Krasznahorkait? Ott Anna szerint le kell lassulni hozzá, a szokásosnál jobban kell koncentrálni, de a szöveg rá is kényszerít erre, és ez nagy ajándék. Krasznahorkai sokszor hasonlítja zeneműhöz a szövegeit, nagy hangsúlyt helyez a ritmusra, a tempóra, és javasolja, hogy olvassuk fel hangosan a könyveit. Ebben a cikkünkben külön foglalkoztunk egyetlen elhíresült mondattal az író előadásában – Ott Annának pont ez hozta el az áttörést a befogadásban. Itt van egy 20 perces részlet Az ellenállás melankóliájából, hátha valakinek ez lesz az áttörés!
Egy válasz
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=122134986044821034&set=pb.61574631034374.-2207520000&type=3