Az uniós forrásokat sokszor úgy használják fel, hogy a projektek sértik az alapjogokat, és egy adott terület fejlesztése helyett a diszkriminációt és a társadalmi kirekesztettséget növelik

Az uniós forrásokat sokszor úgy használják fel a tagállamok, hogy a megvalósult projektek sértik az alapjogokat, és egy adott terület fejlesztése helyett a diszkriminációt és a társadalmi kirekesztettséget növelik. Érkezik a temérdek euró a kevésbé fejlett európai uniós tagállamokhoz, és az látszik, hogy a pénz olykor többet árt, mint használ. Magyarország 88 milliárd forintnyi uniós támogatást költött el úgy, hogy azzal bizonyítható módon megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartáját – egyebek mellett ezt tartalmazza az a vizsgálat, amelynek keretében hat ország – köztük hazánk – uniós projektjeit vizsgálták alapjogi szempontból. Magyarország viszont az egyetlen olyan tagállam, ahol civil jelzésre. az alapjogok megsértése miatt az Európai Bizottság egy már megnyert projektnél visszavonta az uniós támogatást.

De vajon mi az az Alapjogi Charta? Miért fontos az ebben lefektetett elveknek megfelelniük az uniós forrásból fizetett projekteknek? Korrupció-e az, ha ugyan megvalósul a fejlesztés, még csak túlárazva sincs, de növeli a sérülékeny csoportok kiszolgáltatottságát? Milyen visszaélések történtek alapjogi szempontból az EU-ban? Többek között ezeket a kérdéseket járjuk majd körbe.

Az eseményen vendégünk lesz Glonczi László, civil, roma jogvédő, akinek úgy sikerült az Európai Bizottság figyelmét felhívnia egy jogsértő uniós finanszírozású projektre, hogy az végül visszavonta a támogatást. Muhi Erika emberi jogi ügyvéd pedig arról beszél majd, miért fontos tekintettel lenni az Alapjogi Chartára az uniós adófizetők által fizetett programok esetében. A beszélgetést Ónody-Molnár Dóra újságíró moderálja, aki több olyan ügyet is feltárt, amelyeknél az alapjogi sérelem tettenérhető volt.

A kerekasztalt leendő újságíróknak, tartalomkészítőknek, jogászoknak, szociális vagy oktatási területre készülő szakembereknek ajánljuk, hogy ezzel is segítsük megérteni az uniós források elköltésének bonyolult folyamatát, amelynek része a korrupciós kockázatok megismerése.

(Az esemény előzménye: a FURI (Fundamental Rights – Alapjogok) elnevezésű civil kezdeményezés, amely az EU-források alapjogilag tisztességes felhasználását vizsgálja hat országban (Bulgária, Csehország, Görögország, Lengyelország, Románia, Magyarország). A vizsgálatnak köszönhetően több mint 1 milliárd euró problémás költést azonosítottak a szakemberek.)