Megmaradt Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi joga

Az Európai Parlament keddi plenáris ülésén döntött arról, hogy fenntartja Magyar Péter, Dobrev Klára, valamint a Magyarországon letartóztatásba került olasz Ilaria Salis mentelmi jogát. A magyar hatóságok összesen öt esetben kezdeményezték európai parlamenti képviselők mentelmi jogának felfüggesztését, ám egyetlen ügyben sem jártak sikerrel.

Magyar Péter három különböző ügyben sem veszítette el mentelmi jogát. A Tisza Párt elnöke előzetesen jelezte, hogy bármilyen döntés is születik, azt tudomásul veszi, bár hangsúlyozta, hogy mentelmi jogáról saját maga nem mondhat le, csak az Európai Parlament dönthet erről. A szavazás során nem vett részt, képviselőitől pedig azt kérte, hogy tartózkodjanak vagy ne nyomjanak gombot.

A három ügy közül a legismertebb az úgynevezett Ötkert-eset, amelyben Magyar Pétert lopással gyanúsítják, miután egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfival, akinek elvette a telefonját és a Dunába dobta. A második ügyben Simonka György, a költségvetési csalással vádolt volt fideszes politikus tett feljelentést rágalmazás miatt, amiért Magyar bűnözőnek nevezte őt. A harmadik esetben pedig Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke jelentette fel szintén rágalmazás miatt, miután Magyar a Fidesz szatellitpártjának nevezte pártját.

Az Európai Parlament jogi bizottsága mindhárom esetben azt állapította meg, hogy konkrét bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó jogi eljárások mögött meghúzódó szándék Magyar Péter politikai tevékenységének, különösen európai parlamenti képviselői tevékenységének aláásása. A telefonos ügynél a bizottság következetlenségeket talált a rendőri nyomozásnál, a Simonka-ügyben pedig arra hivatkoztak, hogy az érintett egy magas szintű korrupciós botrányban érintett személy. A Mi Hazánk kezdeményezésénél pedig kétségesnek látták, hogy mi az eljárás célja.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke szintén megtarthatta mentelmi jogát. Ellene a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság indítványozta az eljárást, miután Pölöskei Gáborné Áder Annamária, Áder János volt államfő testvére feljelentést tett nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Az ügy hátterében az állt, hogy Dobrev azt állította, Pölöskeiné főosztályvezetőként tudott a bicskei pedofil igazgatóról, mégsem tett semmit abban a botrányban, amely végül Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter bukásához vezetett. A jogi bizottság itt is politikai indíttatást látott, szerintük Dobrev a tevékenységével EP-képviselőként politikai kiállást tett.

A legdramatikusabb szavazás Ilaria Salis olasz baloldali képviselő ügyében zajlott, ahol egyetlen szavazaton múlt a döntés. A javaslatot 306 igennel és 305 nemmel fogadták el. Salist 2023 februárjában tartóztatták le Budapesten, miután egy szélsőbaloldali csoport állítólag viperával és gázspray-vel támadt terepszínű ruhás emberekre a becsület napján. A jogi bizottság úgy látta, hogy az eljárás “úgy tűnik, el akarja hallgattatni Ilaria Salist a hosszú ideje tartó politikai aktivizmusa és véleménye miatt”.

Az európai parlamenti képviselők mentelmi joga nem egyéni privilégium, hanem azt a célt szolgálja, hogy a képviselő politikai indíttatású eljárás alá vonás veszélye nélkül, szabadon végezhesse munkáját. A szavazások eredménye világos üzenetet küld a magyar hatóságoknak: az Európai Parlament mindhárom esetben úgy ítélte meg, hogy a feljelentések politikai motivációjúak voltak.

Megszólalt Orbán Viktor is az ügyben, szégyenként emlegette a döntéseket.