Az interjúban a miniszterelnök beszélt arról is, hogy ha rajta múlik, soha nem lesz magyar euró: „az én terítékemen biztos nem lesz”. Ez nem teljesen új gondolat tőle, már a múlt év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján is elmondta: „az én fejemben az eurózónához való csatlakozás nem szerepel”. És ezek a szavai igazából egyáltalán nem is meglepőek: az euró magyarországi bevezetése nyilván jelentősen korlátozná a sokszor az árfolyamgyengítéssel operáló kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét, illetve az Orbán volt miniszterei (Matolcsy, Varga Mihály) által vezetett nemzeti bank monetáris politikájának a súlya is jelentősen mérséklődne.
Ha már Varga: a regnáló MNB-elnöknek, volt pénzügyminiszterének is üzent az interjúban Orbán, amikor a kamatszintről beszélt. Amikor azt mondta, hogy nincs a kormánynak árfolyamcélja, kitért arra, hogy „nem kellene agyalniuk” a kormányzati kamattámogatásokon, ha a Varga vezette MNB csökkentené az alapkamatot.
Fotó. Helyi fideszes politikusok. Archív
Azt is megerősítette, amit már több mint tíz éve látunk, hogy utál szociális vagy jóléti célokra költeni. Az ilyen költségvetési kiadásokról azt mondta: ha „jóléti vagy szociális kiadásra megy el a pénz, akkor kell nagyon észnél lenni”, viszont ha gazdasági támogatásokra fordítanak költségvetési forrásokat, akkor „jó helyre megy a pénz”. Beszélt a katáról és „a saját lábán álló egyéni vállalkozó karakteréről” is – reméljük Ráhel lányát és Tiborcz vejét nem gondolta közéjük –, amiket az adócsalással mosott össze, amikor azt mondta: „a magyar agyas, az egy jó dolog, de amikor adót csal, akkor nem annyira”, illetve a kata kapcsán azt is, hogy „aki egyszer forró tejjel megégette a száját, az a hideg vizet is fújva issza”.

4 Responses
Oké, ezt sejtettem. A kérdésem csak az, hogy rubel mikor lesz?
Egy ország függetlenségének szükséges és elégséges feltétele a saját pénznyomda, saját atomfegyver arzeál.
Amelyik országnak ez a kettő megvan, azzal nem lehet piszkoskodni. Lásd Észak-Korea, Izrael, stb, stb
Minek az?
„2009-ben alapította (BRIC néven) Brazília, Oroszország, India és Kína. 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság csatlakozott, 2024 elején pedig Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal és az Egyesült Arab Emírségekkel bővült ki, amely csoportot ma már BRICS pluszként (BRICS +) emlegetik.
A BRICS-csúcstalálkozó előtt már mintegy 40 ország jelezte csatlakozási szándékát. A találkozón a résztvevők új fizetési rendszert vezettek be a nemzetközi tranzakciók megkönnyítésére. Az esemény rámutatott a tagok közötti érdekellentétekre is, de a blokk így is egyre erősebb ellenpólusát képezi a G7-országcsoportnak, amit a jövőben felerősíthet, hogy 13 állam csatlakozott a partnerországként a BRICS-hez.”
Na, megjött a kricsmiből a helyi ped
és most eszébe juttattuk vágyainak a gyerekek melletti másik szexuális tárgyát, a kövér roma vénembert
azért a brühühü