Az országos roma önkormányzaton belüli balhé valójában nem csak a politikai egóról, hatalomról, hanem a pénzről is szól.
„A visszaosztás kötelező. A mértékét képzeld el úgy, hogy kapok 150 millió forintot, és azt mondják nekem, hogy 120-at adjak vissza. Hát elmegy ő a francba. Ilyen játékokat csak a maffiózók csinálnak”
– magyarázta az országos roma önkormányzat egyik képviselője, kérve, hogy a nevét ne írjuk le. Szerinte az elmúlt éveket a testületben sokan csalódásként élték meg.
„Voltak, akik kaptak a 35 milliótól egészen a 140 millióig pénzeket tanodákra. Ami jól hangzik, nem? De azt már nem mondja senki, hogy a kiosztott összegek 80 százalékát megvágták, vagyis vissza kellett osztani. Mivel túl sokat kértek vissza zsebbe ilyen-olyan megoldásokkal, ezért sokan voltak olyanok, akik hiába nyertek, miután megtudták, mennyit kell visszaosztani, inkább visszaléptek a pályázattól. Egyrészt azért, mert amennyi maradt volna nekik, abból nem lehetett volna tisztességesen megcsinálni azt, amit vállaltak. Másrészt azért léptek vissza, mert ha belementek volna a játékba, akkor azzal már kész is a zsarolási alap”
– magyarázta a Szabad Európának egy másik neve elhallgatását kérő képviselő.
Információink szerint a „Felzárkózási mentorhálózat fejlesztése” című EFOP-os program kapcsán is felmerültek visszaéléssel kapcsolatos gyanúk. A projektet a Belügyminisztérium egyik háttérintézménye, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság (TEF) koordinálta. A program 2017 és 2023 között futott, a keretösszege pedig 2,58 milliárd forint volt. A projekt közvetlen célja az volt, hogy legalább 69.550 hátrányos helyzetű, kedvezőtlen adottságú területen élő, aktív korú, a munka világából kiszorult személyt érjen el, és közülük legalább 11.235 főt bevonjanak a mentorálási folyamatba is. A források elosztására rálátó forrásunk szerint a valóság messze volt a program céljaitól.
„Mondok neked egy példát. Van Délnyugat-Magyarországon egy nagyobb város. Ott van a roma politika szempontjából egy nem túlságosan jelentős figura, aki helyben tanodázik is, egyébként meglepően értelmes ember. Azzal hívott fel, hogy pályázhat-e egy nem a kormány által kezelt pályázati felhívásra szerintem, a kormány nem fog-e megharagudni, ha megteszi. Szerintem ez hűen tükrözi a mentális, morális állapotot. Azt mondta, hogy az egyik fideszes országgyűlési képviselő egyszer már megharagudott rá, mert a annak kérésére nem volt hajlandó felvenni a fizetési listájukra két olyan embert két évre, akiket sosem látott és az ország másik végében laknak. Ilyen sztorik és még ennél vadabbak is bőven vannak.”
Információink szerint akadtak olyan emberek is, akik valójában soha nem dolgoztak a programban, de ennek ellenére évekig jól éltek belőle – magyarázta névtelenséget kérő forrásunk.
„A fizetési listákra olyan embereket kell félállásba venni évekre, akik valójában nem csinálnak semmit, csak felveszik a pénzt. És ezekben az esetekben nem úgy működik, hogy át kell utalni számlaszámra vagy zsebbe adni a pénzt, hanem tisztább formában. Fel kell venni egy-egy projektbe adott esetben tíz olyan embert, akik nem csinálnak semmit, de cserébe minden hónapban kapnak 4-500 ezer forintot.”
Bár a TEF szerint a Felzárkóztatási mentorhálózat fejlesztése című projekt sikeresen zárult, úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság a gyanítható visszaélések miatt teljes, átfogó auditot indított. Írásban feltett kérdéseinkre a TEF jórészt nem válaszolt érdemben, csak annyit írtak:
„A projekt támogatási összköltsége: 2.579.959.627,- Ft., amely 15%-ban hazai társfinanszírozásból és 85%-ban uniós társfinanszírozásból tevődik össze.”
5 Responses
„Anikó arról is beszélt nekem, hogy ő még itt ügyvéd gyakornok, addig itt kihúzza és most, hogy összetalálkozott Viktorral, majd elmegy Szolnokra. Egyébként azt mondta, hogy érdekből megy hozzá, érdekházasság, de nem fejtette ki, hogy miért.”
kibaszott függetlenek vagyunk!
„Amerika megüzente Magyarországnak, hogy le kell mondania az orosz olajról és gázról”
„Magyarország ezúttal sem vétózott, újabb fél évig érvényben maradnak az orosz oligarchák elleni uniós szankciók”
„Magyarország is aláírta az orosz provokációt elítélő nyilatkozatot”
Emlékszem, hogy amikor 2010 után az Orbán kormánynak dolgoztam, szerettünk volna jó minőségű atomerőművet építeni. Szóba kerültek a franciák, az amerikaiak, a dél-koreaiak, de épp úgy az oroszok is. Nyilvánvaló volt, hogy aki a finanszírozásban is részt tud venni, előnybe kerülhet a többiekkel szemben. Viszont a tervezési és tender előkészítési fázis közepén, 2014-ben váratlanul megszületett a Putyin- Orbán paktum, ami sajátos módon, egy 1969-es szovjet-magyar államközi szerződésre hivatkozva – az uniós közbeszerzési szabályait is megkerülve – odaadta az építést az oroszoknak. Na, ez volt az alapprobléma. Persze, nincs kizárva, hogy egy tenderen az oroszok is nyerhettek volna, de ezzel az eljárással a kormány másnak esélyt sem adott. Azaz politikai alkuk alapján, a pénzügyi mutyi lehetőségét bekódolva választották ki az oroszokat. És most hol tartunk? Az eredeti tervek szerint az egyik blokknak már 2024-ben működnie kellett volna, s az idén a másodiknak is.
Ehhez képest van egy gödör, ami beomlott.
Mert vélhetően az építőket nem a hozzáértésük alapján választották ki a cimborák, és haverok közül.
Ne fáradj!
„Az EU vagy bármely privát pénzintézet adott volna 30 évre kölcsönt? Nem. max 15 évre. Erre a 15 évre a kamat 5% alatt maradt volna? Nem! Atomerőművet EU-s kivitelező képes lett volna a pályázaton elnyert áron és határidőn belül megépíteni? Nem (lásd Finn és cseh konkrét tényszerű példákat).
A közutálatnak örvendő ruszkik képesek minderre? Igen. Amúgy a Roszatom jártas az atomerőművek építésében? Igen. Korszerű erőművet építenek? Igen. A ruszkik olcsón adják a hitelt? igen – amennyiben ők a kivitelezők is.
Nem mellékesen melyiknek van több tapasztalata már meglévő orosz blokkok karbantartásában, a ruszkiknak vagy a franciáknak vagy az amsiknak? Nos, ugye egyértelműen a ruszkiknak.
Szóval fuss még három kört, aztán fújd ki magad, aztán felfrissült vérkeringéssel próbálj meg gondolkodni is.”
Nemcsak a befektetők, hanem a Paks II. jövője szempontjából is rendkívül fontos információkat mondott Käser. Azt hangsúlyozta, hogy a nehéz helyzetben lévő cégnek korlátlan pénzügyi kártérítést okozna a magyar állam által indítandó kártérítési per. Ezt a felügyelőbizottsági elnök jelzése szerint azért indíthatná el a magyar állam, mert 2019-ben megkötött érvényes szerződése van a Siemens Energynek az orosz Roszatommal, mint fővállalkozóval, hogy szállítsa le Paks II. irányítástechnikai rendszerét, de a német kormány zöldpárti vezetése különböző okok miatt nem adja ki az exportengedélyt, ezért a német cég nem tudja teljesíteni a technológiai exportot.
A Bloomberg összefoglalója szerint az fb-elnök úgy fogalmazott:
Vannak olyan nem kormányzati szervezetek, amelyek azt követelik, hogy a vezetőségünk ne tartsa be ezeket az érvényes szerződéseket, és akkor esetleg egy uniós állam szinte korlátlan összegekre perelheti be.
Ezzel arra utalt Käser, hogy a Greenpeace nemrégiben kiadott jelentése szerint olyan európai cégek, mint a Siemens Energy és a francia Framatome több százmillió eurós szerződésekkel rendelkeznek a Roszatom Oroszországon kívüli nukleáris projektjeinél, de e technológiai és tudástranszferek nélkül az orosz állami óriás számos új projektje leállna, többek között a Paks II. is.
Ennek kivédésére a magyar kormány abba az irányba tett lépéseket az elmúlt hónapokban, hogy a Framatome szerepe nőjön meg a projektben, de egyelőre kérdéses, hogy az irányítástechnikai rendszert hogyan tudná teljesíteni a cég a háttérbeli német-francia együttműködés keretében, hiszen az kettős felhasználású technológiának minősül, így az oroszellenes szankciók tükrében is vizsgálni kell.