Hollósy erre úgy reagált, mintha Miskolc városát és a helyi vállalkozásokat érte volna támadás – kezdte közleményét Kovács Imre, a Jobbik Magyarországért Mozgalom miskolci vezetője.
Rózsa Edit már
2004-ben szervezte a miskolci curling életet. Fotó: Archív
Tegyük akkor tisztába a dolgokat:
A miskolci közvéleményt nem a Hollósy-t ért bírálat háborította fel, hanem az alpolgármester bejelentése. Azóta sorra érkeznek a lakossági észrevételek, kérdések, kritikák. Nem Budapestről, hanem Miskolcról. Ráadásul az alpolgármester szerint ez magánberuházás. Akkor viszont jogosan merül fel a kérdés: miért kellett politikai bejelentés hozzá? Egy lokálpatrióta vállalkozó nem szokta alpolgármesteri sajtótájékoztatón beharangozni, hogy mit épít saját pénzén, kivéve, ha számít valamennyi közpénzre, önkormányzati támogatásra vagy egyéb kedvezményre.
Egy volt iparterület újrahasznosítása fontos ügy lehetne, de csak akkor, ha a fejlesztés valóban közérdeket szolgál, és nem politikai kommunikációs célokat. Aki nyilvánosan bejelent egy magánberuházást, annak számolnia kell a nyilvános kérdésekkel is. A miskolciaknak joguk van tudni, hogy egy ilyen projektnek van-e köze közpénzhez, akár támogatás, akár kedvezmény formájában. A kérdés tehát nem az, hogy „merjünk-e nagyot álmodni”, hanem az, hogy miből fizetjük az álmokat.
