Nem meglepő, hogy a hétfokú skála számai szerint is a Tisza Párt a leginkább támogatott és egyben a legkevésbé elutasított formáció a magyar pártpalettán. A teljes lakosság 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a közepesnél nagyobb valószínűséggel voksolna a Tiszára (ebből 34 százalék mondta ezt biztosra), és csak a lakosság 39 százaléka utasította el teljesen azt a lehetőséget, hogy Magyar Péter pártjára szavazzon. Ezzel szemben a kormánypártra a magyar lakosság 56 százaléka biztosan nem szavazna, és csupán 31 százalékuk támogatná a Fideszt a közepesnél nagyobb valószínűséggel, beleértve azt a 24 százaléknyi szavazót is, aki biztosan a Fideszre adná a voksát.

A kisebb pártok elutasítottsága minden esetben kétharmad körüli vagy magasabb, így nem csoda, hogy amikor a Tisza Párttal való esetleges összefogásra kérdezett rá a felmérés, akkor mind a három feltételezett közös lista gyengébb eredményt hozott, mint a Tisza önálló indulása. A legkevesebbet a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal való közös indulás rontana a Tisza támogatottságán. Egy Tisza–MKKP közös listára 6 százalékponttal kevesebben szavaznának közepesnél nagyobb valószínűséggel, és ennek az együttesnek 8 százalékponttal kevesebb biztos szavazója lenne, mint a Tiszának egyedül. Ha a Tisza a DK-val fogna össze, akkor már 10 százalékponttal kevesebb valószínű (és 11-gyel kevesebb biztos) szavazójuk lenne, a Mi Hazánkkal összeállva pedig közel megfeleződne a Tisza támogatóinak a száma, a biztos szavazók aránya pedig még nagyobb arányban, 34-ről 12 százalékra csökkenne.

A Tisza-szavazók 83 százaléka mondta biztosnak és 98 százaléka valószínűnek a szavazatát. A Fidesz-tábor egy hajszálnyival kevésbé elkötelezett: nekik a 80 százalékuk szavazna biztosan pártjára, és 94 százalékuk valószínűleg. A kis pártok hívei és a párt nélküliek körében is a Tisza a legkevésbé elutasított párt, ugyanakkor ebben a csoportban a Tisza–DK közös lista 3, a Tisza–MKKP közös lista pedig 2 százalékkal szerepelne jobban az egyedül rajthoz álló Tisza Pártnál.

Módszertan: A felmérést június 3–7. között készítette a Medián 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással,
úgynevezett súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. (Hibahatár: ±3,1 %.)