A szocializmusban a megyei Zöldérteknek nagy szerepük volt a zöldség- és gyümölcstermesztésben, mára azonban a legtöbb ilyen szervezet megszűnt vagy átalakult. Így van ez a BácsZöldért Zrt.-vel is, ami napjainkban a Gaál és a Bűdi család tulajdona.
Kétszáz hektárjukból ötven hektáron kajszit, negyvenen szilvát, húsz-húsz hektáron cseresznyét és őszibarackot termesztenek, de paradicsommal és kaliforniai paprikával is foglalkoznak. Ezek mellett termelnek halványított (a köznyelvben fehér) és zöld spárgát kiemelkedően nagy területen, mintegy ötven hektáron.
A spárga a könnyen melegedő, világos színű, laza szerkezetű talajt szereti, a Homokhátság tehát ebből a szempontból ideális a termesztésére.
Öntözés nélkül azonban nincs értelme belevágni, mert anélkül biztosan veszteséges lesz. Emiatt sokan fel is hagytak a termesztésével.
A jellemzően Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyére összpontosuló spárgatermesztés mennyiségét nehéz megbecsülni, mert igaz ugyan, hogy a növény legnagyobb részét exportálják például Németországba, de emellett sok spárgát vesznek meg a helyi piacokon vagy közvetlenül a termelőtől. Abban pedig igen nagy a szórás, hogy mennyi spárga terem meg hektáron.
A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tájékoztatása szerint körülbelül ötezer tonna spárga terem a hazai ültetvényeken, az országos terméscsúcs 2019-ben megközelítette a hétezer tonnát. Ennek a mennyiségnek a nagy része Svájcba, Svédországba, illetve Finnországba került, de kiemelt exportpiacunk Németország. „A spanyolok előtt ők az EU legnagyobb spárgatermelői, viszont a helyi fogyasztók annyira imádják a zöldséget, hogy állandóan importra szorulnak” – mondta Kocsis Márton szakmai referens.
