Van benne miskolci szál is. Magyarországról csempészhették ki a száz év után előbukkant Klimt-festményt

Pedig a meseszerű megtalálás sztorijából egyetlen „apróság” kimaradt. A kép 2022-ben, tehát egy évvel korábban Budapesten tűnt fel, méghozzá egy bizonyos Festményvizsgálati Laboratóriumban. Ezt magától a labor tulajdonosától, Végvári Zsófiától tudjuk, aki hosszú blogbejegyzésben dicsekedett azzal, hogy a festményt hozzájuk vitték be, és ők azonosították.

A posztban Végvári azt írta, hogy „néhány évvel korábban” kezdték vizsgálni a képet, ők kutatták ki annak eredetét. Végvári, aki lapunk megkeresésére már nem szívesen beszélt a Klimt-képről, csak annyit mondott, hogy nem emlékszik pontosan, mikor is történt a vizsgálat. Ám a festményről a blogján közölt felvételek képaláírásában 2022-es évszám szerepel, tehát egy évvel a bécsi megtalálás előtt Budapesten azonosították a képet.

Végvári működését sok kritika éri, mert természettudományos vizsgálataival meghatározható ugyan egy festmény kora, de ő a művek szerzőinek kilétéről is tesz, művészettörténész körökben vitatható, állításokat. Molnos Péterrel is komoly, nyilvános vitában áll.

Ám esetünkben annak nincs relevanciája, hogy Végvári mennyire hiteles művészettörténeti kérdésekben. Mivel a labortulajdonos a bejegyzésében fotókat is közöl a Klimt-képről, nincs ok feltételezni, hogy mindezt kitalálta volna, hiszen ezzel a hitelességét veszítené el. Nem lehetetlen, hogy épp a szakmai támadások miatt írta meg a posztot, hogy bizonyítsa kompetenciáját, bár vélhetően ma már bánja az egészet, hiszen valószínűleg nem volt felhatalmazása arra, hogy elkotyogja. Nélküle ugyanis nem tudnánk, hogy a festmény Budapesten volt.

Amikor telefonon megkerestük, azt állította, hogy a képet külföldről hozták be, ám életszerűtlen, hogy egy Klimt-gyanús festményt Bécsből, a Klimt-kutatás központjából és a nemzetközi műkereskedelem egyik fontos helyszínéről valaki a vegyes megítélésű budapesti céghez hozzon bevizsgáltatni. Ahogy az sem valószínű, hogy egy Munkácsy-képet Budapestről mondjuk Belgrádba vinné a tulajdonosa azonosítani, amikor az összes Munkácsy-szakértő Budapesten elérhető. De ha mégis így lenne, érthetetlen, hogy a tulajdonos miért várt egy évet, hogy Bécsben is próbálkozzon a képpel, miért nem vitte magával a Végvári-féle szakértői jelentést, és miért hagyta ki a sztoriból a magyar szálat az osztrák galéria.

Ennek az lehet a magyarázata, hogy a kép magyar tulajdonban volt, és valójában itt került elő. Ám annak kiviteléhez engedélyt kellett volna kérni.

hvg.hu