Szeged. Antifungális és antimikrobiális terápiák. Karikó Katalin támogatásával

Karikó Katalin támogatásával nyílt meg a Szegedi Tudományegyetemen

a Gazda-patogén Interakció Központ

Ünnepélyes keretek között nyitották meg május 12-én a Szegedi Tudományegyetem
(SZTE) új kutatási egységét, a Gazda-patogén Interakció Központot. A Biológia Intézet
területén kialakított, az országban egyedülálló in vivo kísérleti állomás és az ahhoz
kapcsolódó öt felújított további labor célja, hogy új szintre emelje az antimikrobiális,
különösen az antifungális terápiák fejlesztését, választ adva egy súlyos, ám gyakran
elhanyagolt egészségügyi kihívásra. A projekt szakmai és anyagi megvalósítását az
SZTE egykori hallgatója, a 2023-ban fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjjal elismert
Karikó Katalin is támogatta.
Világszerte becslések szerint több mint egymilliárd ember szenved valamilyen gombás
megbetegedésben, és évente több mint 1,5 millió haláleset történik ilyen fertőzések
következtében. A védekezést azonban rendkívüli mértékben megnehezíti, hogy nagyon
diverz, egymástól igen távol álló kórokozókról van szó, így sokkal nagyobb kihívást jelent
egységes terápiákat kidolgozni ellenük.
Az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központján (IKIKK)
belül létrejött új intézményben komplex módon vizsgálhatóak a gombás fertőzések gazda-
kórokozó viszonyai, különös tekintettel az emberi egészséget fenyegető fajokra. A kutatók
főként mRNS-alapú, az egészségügyben használható vakcina és terápiás módszerek
kifejlesztésén dolgoznak majd, amelyekkel meg lehet védeni az intenzív osztályon kezelt
betegeket a gombafertőzéstől, valamint hatékony kezelést nyújthatnak nők tízezreinek, akik
a Candida gombák okozta nőgyógyászati problémákkal küzdenek.
A közel 200 millió forintos beruházással létrejött létesítmény megnyitóján az SZTE és a
központ vezetői, munkatársai mellett részt vett Karikó Katalin, valamint a terület
nemzetközileg elismert szakértői, köztük Mihai Netea, a Szegedi Tudományegyetem új
díszdoktora és a holland Radboud Egyetem professzora, Pardi Norbert, a Pennsylvaniai
Egyetem kutatója, továbbá a Fiocruz Alapítvány képviseletében Maria de Lourdes Oliveira,
valamint Philippe Bastin a Pasteur Intézettől.
A Gazda-patogén Interakció Központ kutatási infrastruktúrája nem csupán a legígéretesebb
antimikrobiális szerek átfogó preklinikai tesztelésére alkalmas, hanem katalizátora lehet
olyan egyetemen belüli és azon kívüli együttműködéseknek, ahol szükség van magas
minőségi színvonalon kivitelezett in vivo vizsgálatokra a klinikai vizsgálatok megkezdése
előtt. Az intézmény lehetőséget ad a hatóanyagok teljes preklinikai vizsgálatára a klinikai

kutatások első fázisáig – vagyis addig a pontig, amikor a fejlesztések már egészséges
embereken is tesztelhetők.
A létesítményben öt laborban a legkorszerűbb berendezések állnak rendelkezésre és már az
induláskor nyolc kutató dolgozik majd az új eljárások kifejlesztésén. Az SZTE új központja
elsőként olyan kutatásoknak ad otthont, amelyek célja hatékony biológiai terápiák
kidolgozása súlyos, invazív gombás fertőzések ellen, mint amilyeneket például a Candida,
Aspergillus és Mucor nemzetségek fajai okoznak.
„Boldog vagyok, hogy korábbi tanáraim, hallgatótársaim körében adhatjuk át ezt a
csodálatos központot. Megnéztem, gyönyörű és remélem, hogy sok fantasztikus élménnyel,
tapasztalattal és felfedezéssel gazdagítja a tudományt” – mondta Karikó Katalin, aki a
megnyitón személyesen is köszöntötte a központ munkatársait. A Szegedi
Tudományegyetem Nobel-díjas professzora három, korábban elnyert díjának pénzjutalmát
ajánlotta fel a laboratóriumok létrehozásának támogatására.
„A Szegedi Tudományegyetem Gazda-patogén Interakció Központjának létrehozásával egy
olyan integrált kutatási egység jött létre, amely az in vitro, ex vivo és in vivo kísérletes
rendszerek teljes spektrumát lefedi. Ezáltal lehetővé válik a preklinikai kutatások teljes körű
megvalósítása egészen a fázis I-es klinikai vizsgálatok előkészítéséig. Bár a központ fő
kutatási területe a gombás fertőzések vizsgálata, célunk, hogy az egyetemen belüli és azon
túlnyúló kutatási együttműködések számára is nyitott platformot biztosítsunk olyan
projekteknek, amelyek magas szintű in vivo kísérleti infrastruktúrát igényelnek” – emelte ki
Gácser Attila, az SZTE Biológia Intézetének intézetvezető professzora, a Gazda-patogén
Interakció Központ vezetője. „Különösen nagy öröm számunkra, hogy a központ
megnyitásával egy időben együttműködési megállapodást kötöttünk a brazil Fiocruz
kutatóhálózattal és a montevideo-i Pasteur Intézettel, amely tovább erősíti nemzetközi
kapcsolatainkat a fertőző betegségek kutatásának területén.”
A központ létrehozása mérföldkő az SZTE és a régió kutatási és innovációs
ökoszisztémájában. A létesítmény hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy Szeged és az
egyetem a globális antifungális és antimikrobiális terápiák kutatásának és fejlesztésének
egyik meghatározó szereplőjévé váljon.