Schmidt szerint a család egymást szerető közösségét semmi se helyettesítheti. A családhoz viszont „lejjebb kell csavarnunk az egónkat, figyelembe kell vennünk a társunk, családtagjaink igényeit, és meg kell próbálunk megfelelni az elvárásaiknak. Mindez kölcsönösséget feltételez, és mindenek előtt szeretetet”. Az amerikai kulturális imperializmus azonban a nemváltás, a transzneműség elfogadtatásával támad „keresztény erkölcsökön alapuló társadalmunk, és az ezt fenntartó családjaink ellen”. Ez Schmidt szerint a politikai mondanivaló hiányát jelzi a korban, amikor az Egyesült Államok éppen elveszti világvezető pozícióját.
Fotó. A müncheni Sörfesztiválon
A főigazgató szerint Magyarországon már az 1956-os forradalom előtt visszavonták az abortusztilalmat, utána pedig sikerült elérni, hogy a „kommunisták kitakarodjanak a hálószobáinkból”. Schmidt értéknek tekinti, hogy a szexualitás kérdései magánügyek maradjanak. Schmidt szerint a mai „új viktoriánus angolszász progresszívek és nyomukban lihegő liberális újpuritánok megfosztanának bennünket attól, hogy a szexualitásra örömforrásként tekintsünk”. Ezek a mozgalmak szerinte azt szeretnék elérni, hogy a szexualitásra kizárólag identitásképző elméleti konstrukcióként viszonyuljanak az emberek – így viszont Schmidt szerint „életünk sivár, magányos és örömtelen lesz”.
