Földes. Azért jelentkezik át mindenki oda, meg a hermanba a pénzzel kitömött jezsuból…:):):) A nap

4 Responses

1. Eljött az ideje a Földest átnevezni Földesre. Még a címert, a jelvényt , a tablókat sem kell
   megváltoztatni. Ha, már balgán Kriza nem lépte meg, TSZJ most megteheti a Ferencről Gáborra átnevezést.
   Harmonizálni fog a Földes gimi előtti térrel. A szökőkutat át kell nevezni Zelenszkij kivégzése után ukrán áldozatok könnyeinek kútjára. Közepére az ukrán asszonyszobor galambokkal. Az avató beszédet mondja
   a regnáló amerikai nagykövet felesége.

   „Földes Gábor (1923–1958), a forradalom mártírja. Kispolgári családban született, iskoláit Hévízen és Keszthelyen végezte. Érettségi után versmondást, színjátszást tanul, 1945-ben az újjáalakult Színmûvészeti Fõiskola elsõ évfolyamának hallgatója, a Horváth Árpád Kollégium alapító tagja. 1951-ben kerül a gyõri színházba, tehetsége parancsára már nem színésznek, hanem rendezõnek, és rövidesen a társulat fõrendezõje lesz. 1956-ban részt vesz az értelmiség megmozdulásaiban, Nagy Imre híve, a Petõfi Kör eszméit képviseli a társulatban. Együtt dolgozik Szigethy Attilával, a gyõri Forradalmi Bizottmány elnökével. A forradalom alatt és után is bizonyítja eszméihez való hûségét, részt vállal a mosonmagyaróvári vérengzés miatt feldühödött tömeg csillapításában, emberéleteket ment. Elsõ letartóztatása után bûncselekmény hiányában kiengedik, majd újra börtönbe, perbe fogják, alaptalan vádakkal szembesítik. Magatartása, világnézete mindvégig töretlen, nem kér és nem kap kegyelmet. 1958. január 15-én kivégezték.”

   4

   4

   Válasz

   1. „Helyes a bőgés, oroszlán”

      1

      Válasz

2. Vagy Lovasi Andrásné FÖLDES Eszterről . . .
   Vagy FFÖLDES László HOBO-ról . . .
   Nagy az Isten állatkertje . . .

   2

   Válasz

3. Dr.phil FÖLDES FERENC (1910-1943)

   Besztercén született 1910-ben. Apja: dr. Földes Imre, hivatalnok, majd kereskedő.
   Anyja: Lusztig Ilona, tanítónő.

   Iskolái: 1920-28 között Budapesten, a Markó utcai reáliskolában tanul, jó eredménnyel. 1928-32 között a párizsi Sorbonne egyetemen és a bolognai egyetemen tanul filozófiát.

   Nyelvtudása: angolul jól beszél, franciául kitűnően, tud németül és olaszul, a latin nyelvvel is foglalkozott.

   Tevékenysége: 1932-ben hazatér Budapestre, a baloldali szervezetek munkájában vesz részt, emiatt 4 hónap fogházbüntetésre ítélik. 1934-ben megnősül, felesége Sándor Veronika. Nyelvtanításból élnek szerény anyagi körülmények között, albérletben. 1938-ban ismét Bolognába megy, befejezi tanulmányait, megszerzi filozófiából a doktori címet. 1939-ben újra Párizsban van, de a háború kitörésekor visszatér Magyarországra. Itthon cikkei jelennek meg 1939-41 között a Kelet Népe, a Korunk című folyóiratokban és a Népszavában. Fő műve, a Munkásság és a parasztság kulturális helyzete Magyarországon a Cserépfalvi Kiadó gondozásában jelent meg 1941-ben. 1941-42-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében és munkájában, amely feladatának tartotta az 1848-as forradalom 100 éves évfordulójának méltó megünneplését. Részt vett az 1942. március 15-i tüntetésen, annak egyik szervezője.

   Egyénisége: rokonszenves, intelligens, kiváló sportember, jó turista, szívesen táncol, rendkívül jó modorú társalgó, nagy tudású, becsületes, szilárd jellem a kortársak szerint.

   1942 áprilisában munkaszolgálatra hívták be és kivezényelték az orosz frontra, ahol sokat segített bajtársainak, a csüggedőknek, sebesülteknek.

   1943. január 13-án a fronton a tűzharc alatt eltűnt.

   Ebben az életrajzban mi kivetnivaló van ?

   Válasz