A felperes állattartással, jó minőségű húsmarha-tenyésztéssel foglalkozik. Az állatok legeltetéséhez Fony és Mogyoróska közelében területeket bérel nemzeti parki igazgatóságoktól. Egy vadkamera segítségével lehetett megállapítani, hogy a gulya megzavarását és az állomány egy részének pusztulását farkas okozza, ezért a felperes a már meglévő villanypásztoron és kutyán túl további intézkedéseket tett az őrzés érdekében: több, mint kétmillió forintot ruházott be éjjeli menedékhely, karám, négysoros villanypásztor, napelemes reflektor, mozgásérzékelő és különleges fajtájú pásztorkutyák beszerzésébe, amelyek közül egy még így is elveszett.

A felperes 2020 szeptemberében farkasriasztás iránti kérelmet nyújtott be a hatósághoz, illetve kártalanítási kérelmet is előterjesztett. Hivatkozása szerint a haszonbérleti szerződésben nem tértek ki arra, hogy a területen farkas jelenlétére kellene számítani, holott a bérbeadó már tudomással bírt ennek tényéről. Kérte a fokozottan védett állat riasztásának engedélyezését, illetve három borjút érintően kártalanítás megfizetését. A hatóság utóbbit visszautasította, a riasztási kérelmet pedig áttette a hatáskörrel rendelkező kormányhivatali főosztályhoz, az alpereshez.

Az alperes elutasította a felperes kérelmét. Indokolása szerint a felperes nem igazolta, hogy minden tőle elvárhatót megtett volna a farkastámadások megelőzése érdekében. A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő a Miskolci Törvényszéken, amely a lefolytatott szakértői bizonyítás alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes tévedett, amikor a felperes kérelmét elutasította. Az állattartó a tőle elvárható módon és mértékben intézkedett a kár megelőzése érdekében, mivel azonban ez nem volt elegendő, jogosan kérhette a hatóság intézkedését.

Erre figyelemmel a törvényszék az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte – áll a Miskolci Törvényszék közleményében.