A fősodorbeli magyar történettudomány még nem igazán fedezte fel magának a fotóarchívumokat, azok továbbra is főleg a sajtó- és fotótörténeti kutatások terepei. De nincs is feltétlenül szükség kutatómunkára. Az elmúlt években több olyan kiadvány is megjelent, amelyek kordokumentum-gyűjteményként is megállják a helyüket. A legfrissebb ezek közül az elmúlt fél évszázad legjelentősebb magyar fotóriporterei közé tartozó Szalay Zoltán idén ősszel megjelent fotóalbuma. https://qubit.hu/2022/01/01/a-sajtofoto-mint-teljes-erteku-tortenelmi-forras-a-beatrice-rajongo-szocialista-ifjusagtol-a-taxisblokadon-melazo-fiatal-orban-viktorig
A 2017. februárjában 82 évesen elhunyt fotográfus rendszerváltozást megelőző és követő évtizedben készült képeiből válogató Azok a nyolcvanas, kilencvenes évek című, 150 oldalas kötet társadalomtörténeti látlelet a közelmúlt Magyarországáról.
A Pulitzer- és Táncsics-díjas fotós 1980-as-1990-es években készített munkáit tartalmazó kötetből a szerkesztő, László Ágnes engedélyével közöljük a képeket.
6 Responses
Miért nem jelenhetett meg a hozzászólásom? Nem történelmi forrás a nagy közös áldozás az ország legyőzőinek megmaradása érdekében, az általam leírt csapásokkal az élen.
https://www.youtube.com/watch?v=yob80AtcKiw
Ez mind vasnépe Miskolcnak, Göncz Árpáddal az élen, mint valdenssel,akinek a mondata Laószné Ács Klára könyvében jelent meg, ha én egyszer kinyitom a számat szavakkal. Möllérék voltak a kíséretei. Mind ide tartoznak és nem bábok, hanem Magyarország legyőzői, romániai Rákóczi térként. Meg a honfoglaló bolondok, mint reformátusai a BI Aranyketrecnek, amik nagy közös áldozást hajtottak végre a világ ura országával. Ezt is vegyék le, mint a Salkaházyból, hogy könyveket hajtottak végre, egyik vallásos volt, másik kommunista, véráldozók, amik fertelmet műveltek az összes politikusával az országnak, ezért nem mondja ki egyik sem az igazságot, csak végtelenül toroznak.
Nekem elég volt a Beatriceből annyi, hogy a Tádé nevű egykori szent legyőzését lábszárcsont dugdosásával ismételték a koncertjükön. Ez Magyarország. Undorítóak, így ahogyan vannak közösen, sátán, mint világ ura népeként, melyek fertelmet műveltek többezer éve.
Csótány Ferkó (Kossuth díjas) az ATV-ben láthatóan teljesen zavarodottan viselkedett, körülményeskedett és nem a témáról beszélt, valamint semmit nem értett a mantrából.
Nagy a BAJ !
(és Viktor MN 82M mintájú i kimenő mikádóját téli béléssel még meg se mutatták neki . . .)
Fenti képeken az ember a fiatalságát látja viszont gyülekezés a tabánnál „Árpi bácsi” napszemüvegben lazázik 😉 , és a híres várkert bazár „nagy idők nagy korszakai örök”. Beatrice rajongók és ifjúsági rajongók mellett a miskolci repülőrajongók is felvillanyozódhatnak vajon ! ? Azért a felkiáltó jel mellett még ott a nagy kérdőjel az új repülőteret illetően jelenleg. De viszont azért bizakodásra adhat okot, hogy a 100 éves nagy múltra visszatekintő miskolci repülős múlt nem ér véget, nem ért véget. Tavaly volt a nagy hír, hogy repülőtér épül miskolcon ami észak felé speciális módon bővíthető, média is beszámolt róla, közgyűlési határozat is született róla tavaly, tavaly augusztusába lakossági fúrum is volt. 2025 idén januárba már birtokon belülre került Miskolc City Airport sajón túli területeken megkapták létesítési engedélyt is. Bosch is szívesen igénybe veszi ha elkészül. Beharangozták a villanyvezeték a földalá helyezték így nincs akadálya fejlesztésnek. Mostanában pedig google keresőbe ha beírjuk új miskolci repülőtér vagy Miskolc City Airport valóban 306 főút vízi telepek, sajón túli tötés környékét, álltal határolt területet jelöli sőt a mesterséges inteligencia AI alapú keresés is ír róla, hogy elszánt pilóták magánkezdeményezése a Miskolc City Airport sőt legújabb a google térkép is már jelöli a sajón túli területeken, vízi telepek szomszédságában mint új miskolc repülőtér sport klub szervezet, képpel is illusztrálva és némi földmunka tehát talán most már bizakodhatunk, hogy most talán már biztosabban lesz új miskolci reptér. Hallani lehetett csúszik repülőtér projekt 2025 helyett 2026 ? Úgy legyen de épüljön és készüljön el. Maga a terület sajón túli töltése mellett amit ha hosszában nézünk sajó folyó mentén határolva hosszában a sajó folyó vízi telepek déli részétől az északi 306 főút elejéig mintegy 1000 m hosszú de ha tovább nézzünk hosszanti irányba sajón túli déli töltés vízi telepek szomszédságától) mellett területet akkor ez a 306 főút túloldalától észak felé a Szirmabesenyőt – Sajóvámosig összekötő út elejéig tart az határolja északról (IKR mezőgazdasági kft) ami hosszanti irányba sajón túli töltés mellett mintegy 3000 m hosszú. Ha a két területet egyben nézük a sajó folyó déli töltése mentén (vízi telepek) déli oldalától északig az IKR mezőgazdasági kft határolja északról területet ez a (Szirmabesenyőt – Sajóvámossal összeköt útig) sajó töltése melletti részen hosszában haladva végig összesen mintegy 4000 m hosszú terület. Tehát ha hosszában egyben tekintünk erre a területre 4000 m amire már egy komolyabb 3500 m kifutópálya építhető lenne. Jön a kérdés de, hogyan ha keresztbe szeli a 306 számú főút. Néhány ötlet és tipp. Példának okáért utakat sokszor keresztez vasút is amikor sorompórendszereket használnak amíg elhalad a vonat tehát vasútnál nem akadály út. Ugyanígy repülőterek kapcsán is alkalmazható ha egy repülőteret út szel ketté repülők le és felszállásánál le lehet zárni utakat sorompórendszerrel amikor elhalad a repülő. Jó példa erre a Gibraltár nemzetközi repülőtér ott is egy speciális és meglehetősen érdekes elhelyezkedésű repülőtér van ott a repülőtéri kifutópálya a spanyol határral párhuzamosan fut a határ felé vezető főút pedig egyenesen keresztezi a repülőtéri kifutópályát így amikor ott repülő halad át keresztirányba főúttal a repülők fel és leszállásnál érinti a főutat amit sorompórendszerrel oylankor pár percre lezárnak. Tehát főutakat vasút mellett repülőterek kifutópályája is keresztezhet de sorompórendszerekkel megoldható. Tehát nem akadály ha egy főút keresztez egy repülőtéri kifutópályát Gibraltári speciális reptér példát miskolcon is alkalmazni lehetne új reptér építésnél. Tehát így speciálisan bővíthető lenne észak felé sorompórendszerek kiépítésével. Nyilván első körben a sajó déli részétől 306 főútig ami 1000 m hosszú első körben füves reptér sportreptér de későbbiekben második körben akár lehetne a sajó déli részétől vízi telepektől a Szirmabesenyőt – Sajóvámosig összekötpút északi oldalról az határolja (IKR kft) összekötő út sajó töltésen túl hosszanti irányába két terület együtt 4000 m hosszan mire egy 3500 m komoly betonkifutópálya építhető lenne fent említett sorompórendszeresen megoldással a 306 főútnál. Így a sportreptér ami elsőkörben épül az 1000 m hosszú később pedig egy másik kifutópálya amire nagygépek is leszállhatnának az 3500 m hosszú lehetne. Azt észak felé hosszanti irányba meghosszabbítva térképen megtekinteni Google térképen és látni egy óriási egybefüggő terület egész sajóvámos és besenyőt összekötő útig. Két területet egybenézve méginkább szembetűnő terület nagysága kettő az egyben. „Egy csapásra” két ütem is fejleszthető lenne itt. Ezen terület legalkalmasabb első körben amiről hírek is szóltak második kör későbbiekben. Ez a legalkalmasabb mert déli oldalról sajó határolja és zöld övezet, északról mezőgazdasági terület IKR kft, keletről vízitelepek, nyugatró sajó töltés tehát lakott területet nem éírint sem közvetlen és sem közvetett közelében, lakott területől távol mind a négy irányba és nagy terület tehát ez legalkalmasabb légiközlekedésre fejelsztésre (amiről tavaly óta tehát a hírek szólnak) majd később északi irányba. Város nyugati oldalán Bükk domborzati viszonyok miatt korlátolt, keleti irányba magasfeszültségi távvezetékek, déli része mezőgazdasági területek miatt és tulajdonviszonyok keszekuszasága miatt korlátozott, klementina messze. Gogle térkép is már sajón túli részen jelöli új területet tehát már számításba van véve mint légiközlekedési fejlesztési terület. Most érkezett el az idő amikor a város is az érdekeltek véleménye és elszántsága, elképzelései végre összetalálkozik.