Alaposan felpörgette a kormány az oltási programot, de a jelenlegi számok mellett nem reális, hogy – a korábban hangoztatott cél értelmében – minden 60 év felettit beoltsanak húsvétig, a két és félmillió beoltottat pedig április közepére érhetjük el. A múlt héten naponta 43 ezer vakcinát adtak be az oltópontokon és a háziorvosoknál, de az egyre több regisztráló, a végletekig leterhelt egészségügyi rendszer és a későn érkező vakcinaszállítmányok miatt a jelenleg csúcsra járatott oltási rendszernek megvannak a korlátai.

Nem lehetetlen feladat, de tökéletesen olajozott gépezetre lesz ahhoz szükség, hogy a kormány tartsa az oltási tervet, és a regisztrált idősek húsvétig valóban megkapják legalább az első koronavírus elleni vakcinát. A regisztrálók számának változása, az érkező oltóanyagok mennyisége és az egészségügy túlterheltsége miatt azonban a teljes siker még így sem garantált.

Fehér Adrienn háziorvos beolt egy pácienst az oxfordi AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának első adagjával ikervári rendelőjében 2021. március 19-én
© MTI / Varga György

Ami biztos: Magyarország jelenleg dobogós helyet foglal el az uniós tagállamok között a beadott oltások számában, a brit mutáció drámai terjedése miatt azonban versenyt futunk az idővel. Pénteken a járvány kitörése óta először emelkedett 10 ezer fölé a napi új fertőzöttek száma, és soha ennyien nem vesztették még életüket: 213 áldozata volt a betegségnek. A katasztrófa közeli helyzetben (nem mi fogalmazunk így, hanem a terepen dolgozó orvosok) a szabályok szigorú betartásán kívül az egyetlen reményt az jelenti, ha minél gyorsabban és minél több embert oltanak be.

Azt azonban, hogy mikor érjük el a miniszterelnök által a nyitás feltételéül szabott két és félmillió beoltottat, még mindig csak megjósolni lehet. Mi most mégis teszünk erre egy kísérletet.

65 lett, maradhat?

Az oltási tempó körüli bizonytalanságot mutatja, hogy a februárban még konkrét időpontokat említő kormányzati kommunikáció gyökeresen megváltozott. Orbán Viktor február 12-én a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: ha a kínai vakcinával is elkezdenek oltani, akkor minden olyan embert, aki eddig regisztrált oltásra, húsvétig be is tudják oltani. Ugyanezt két héttel később Müller Cecília országos tiszti főorvos is megismételte.

Alig telt el két hét, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a március 11-ei kormányinfón már csak a regisztrált idősek beoltását ígérte, a „60 vagy 65 év felettiekét”.

A változás egy része nem a kormányon múlt, hiszen a harmadik hullám okozta tragikus számok miatt egyre többen jelentkeznek az oltásra. Orbán Viktor februári bejelentésének idején ez 2,4 millió embert jelentett, azóta viszont majdnem egymillióval többen, 3,3 millióan várnak a listán. Mivel az oltási terv továbbra is a veszélyeztetett időseket helyezi előtérbe, így a 60 év alattiak azóta hátrébb csúsztak. Ez történt sok krónikus beteggel is, hiszen mióta az AstraZeneca vakcináját a 60 év felettieknek is engedélyezték, a háziorvosoknak a brit oltóanyaggal az időseket kell oltaniuk.

© MTI / Vasvári Tamás

Az oltási terv sikeressége azért is fontos, mert a miniszterelnök szerint nemcsak a lakosság védettsége, hanem az újraindítás is ettől függ majd.

„A kérdés, hogy mi az első lehetséges időpont: ezt akkor tudjuk megtenni, amikor minden 65 év feletti regisztrált be lett oltva. Ehhez a számításaink szerint akkor jutunk el, amikor az oltottak száma eléri a 2 és félmilliót” – mondta a kormányfő a Kossuth rádióban. De hogy ez mikor lesz, azt pénteken már nem becsülte meg.

Orbán Viktor mindenesetre optimista, mert minden héten négyszer-ötször annyi embert oltanak be, mint ahányan megbetegszenek. „A múlt héten 293 ezer embert oltottunk be első oltással, közben lett 58 ezer új beteg” – ismertette a számokat.

A miniszterelnök állításával egybevágnak a hvg.hu számításai is: az elmúlt oltási héten (ezt egyébként szerdától szerdáig számítják) valóban 300 ezer körüli volt a beadott vakcinák száma. Ez annyit jelent, hogy a hétvégéket is beleszámolva

Magyarországon naponta körülbelül 42-43 ezer embert oltanak be a kórházi oltópontokon és a háziorvosoknál.

A fenti számok alapján az is világos, hogy ezzel a tempóval nem lehet beoltani mind a 3 millió 300 ezer regisztrált embert húsvétig, hiszen az ünnep végéig már csak 17 nap van hátra, és addig nagyobb mennyiségű vakcina sem fog már érkezni.

Ennyi idő, tehát 17 nap alatt, napi 43 ezer oltással számolva húsvét hétfőig 731 ezer embert lehet beoltani.

A rossz hír az, hogy ez kevesebb, mint a még oltásra váró regisztrált 60 év felettiek száma, akik a korábban bejelentett számok alapján körülbelül 850 ezren vannak. Ahhoz, hogy a miniszterelnök által a nyitás feltételeként megszabott 2,5 millió beoltott meglegyen, még egymillió embernek kell megkapnia az első adag oltóanyagot, ez a fenti számítások szerint még 23 napba telik. Azaz ezzel a tempóval a nyitásról először április 11-én lehetne beszélni.

Azt nem tudni, hogy az operatív törzs mivel számol, viszont Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár pénteken már arról beszélt, hogy – a járványhelyzettől függően – a jelenlegi tervek szerint április 7-én indulna újra a tantermi oktatás az általános iskolákban és az óvodák is ekkor nyitnának újra.

Gyorsabban, magasabbra

Mivel a korábbi ígértek és a valós adatok egyelőre nem teljesen fedik egymást, joggal lehet arra számítani, hogy a kormány a következő hetekben még jobban felpörgeti az oltásokat. Ehhez azonban nemcsak oltóanyagra, hanem egészségügyi dolgozókra is szükség van, akik beadják azt.https://hvg.hu/itthon/20210320_oltasi_program_nyitas_husvet#rss

Zsákai Zsolt háziorvos beolt egy pácienst az oxfordi AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának második adagjával kaposvári rendelőjében 2021. március 18-án
© MTI / Varga György