“Hogyan tud a járvány miatt megalakult miskolci operatív törzs vezetője, Veres Pál polgármester döntéseket hozni, ha annyit sem tud, hogy hányan haltak meg a városban fertőzés miatt?” – vetette fel valaki az egyik helyi hírportál komment szekciójában. Az ezzel kapcsolatos megkeresésünkre a város polgármestere azt válaszolta, neki nincsenek adatai, ha valakit érdekel, forduljon a városban található járványkórházhoz.

A miskolci helyzet nem egyedi. A kormány és a hatóságok titkolják a legfontosabb adatokat annak ellenére, hogy folyamatosan keverednek ellentmondásba. Közérdekű adatkérésünkre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal élt az időhúzás lehetőségével, miután a veszélyhelyzetre tekintettel a kormány kitolta a 15 napos válaszadási határidőt.

Még a nyár elején írt levelet a furcsa körülmények között távozó Megyei Kormányhivatal vezetőjének, Demeter Ervinnek a helyi LMP, de választ nem kaptak. Ők is helyi adatokra lettek volna kíváncsiak.

A volt román titkosszolgálattal álmodott a miskolci kormánybiztos, pár nap múlva leváltották

Az “erdélyi lobbi” újbóli megerősödését látják sokan a döntésben, hogy Demeter Ervin helyére Miskolc volt jegyzője, Alakszai Zoltán került. A polgármesterségért folyó harcban elbukott Alakszai Kriza Ákos embere, aki gyakran vette körül magát Erdélyből áttelepült emberekkel. Demeter nem vette túl jó néven a leváltását, és ennek hangot is adott.   

A baloldali vezetésű Kazincbarcika más utat választott. Hetente kétszer a Facebookon tájékoztatja a városlakókat. Közlik az aktív fertőzöttek, a gyógyultak és az elhunytak számát a közel 30 ezer lakosú városban.

“Összegereblyézik” az adatokat

Klimon István, a város alpolgármestere az Átlátszónak elmondta, más városok adatait pontosan ők sem ismerik, csak a saját városukét.

Mivel fontosnak tartják, hogy tájékoztassák a városban élőket, ezért az önkormányzat egyik munkatársának szinte csak az a feladata, hogy megszerezze és összeállítsa az aktuális adatokat.

Klimon István szerint mivel a járási szint az, ameddig közöl adatokat a kormány, nincsenek könnyű helyzetben. De akkor mégis honnan vannak számok és mennyire megbízhatóak?

Az alpolgármester szerint a publikus adatokból is sok mindent össze lehet “gereblyézni”. Egy kisebb város esetében, mint Kazincbarcika, léteznek olyan technikák, amelyekkel pontos adatok nyerhetők. Így például:

• a Nemzeti Népegészségügyi Központ által küldött határozatok a házi karantén elrendeléséről szóló határozatot,
• a magasabb szintű és az egészségügyi alapellátás számadatai,
• az önkormányzati intézmények és cégek vezetőinek tájékoztatása,
• folyamatos kapcsolattartás a városban működő cégekkel, egyéb fenntartású intézményekkel.

“Fontos hangsúlyozni, hogy az aktuális számadatok begyűjtése minden esetben a GDPR szabályrendszernek megfelelően történik. Az NNK határozatokon kívül más személyes adatokról az önkormányzat nem szerez tudomást. Mivel a hatósági szervek alapvetően elzárkózóak az információ kiadását illetően” – szögezte le az alpolgármester.

A környező országok ontják az adatokat, csak Szerbia olyan szűkszavú, mint a magyar kormány

A környező országok közül csak Szerbia annyira fukar az adatokkal, mint Magyarország – ez derül ki gyűjtésünkből. Miközben a legtöbb országban közigazgatási egységekre lebontva érhetőek el a koronavírus adatok, addig ez itthon látszólag csak a fideszes politikusok privilégiuma. ).push({});